Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

HELYISMERETI ADATTÁR - Szabó Gábor: A népi hatalom kialakulásának folyamata a Vas megyei Bük községben. 1945—1950

parasztság földszerzési vágyának megvalósításában. Most földhöz jutottak a cselédek, a mezőgazdasági munkások, alkiik egész: életükben mindig másokat szolgáltak, s a gazda parancsát teljesítve dolgoztak „látástól vakulásig". Eljött az az idő, amikor a cselédek is sajátjuknak nevezhetik a földet, ezután már maguknak dolgozhatnak, s megszűnve minden kötöttségük. Ez a hatalmas gazdasági változás jelentette a további átalakulások alapját a község politikai, társadalmi és kulturális életében is. A felszabadulást követően hamarosan, amikor az élet némileg megindult, a községbein tartózkodó orosz alakulatok egyik politikai tisztje hívta fel a község és a Földigénylő Bizottság vezetőinek figyelmét a Kommunista Párt megalakítására. Ugyanebben az időben a járás is megindította a párt megalakítására irányuló tevékenységét, melyet Tégla nevezetű elvtárs szorgalmazott és irányított. Április 18-án fontos esemény zajlott le a községházán. Ezen a napon itt gyűlték össze azok, akik a Magyar Kommunista Párthoz csatlakozva kívántak részt venni az országunk és községünk jövőjének építésében. Érdemes megörökíteni azoknak a nevét, akiket mint alapító tagokat jegyezhetünk fel- Közöttük találjuk: Adorján József, Bedy János, Joós Sándor, Németh Kálmán, Marton Kálmán, Németh Sándor iparosokat, valamint Danes Ferenc, Gyurácz Pál, Kálmán István, Szele Ferenc, Takács István Téglás, Takács István Pikulás, Gecse József ós Tájmel József mezőgazdasági munkásokat. Olyan emberek voltak ők, akiknek eddig nagyon kevés szavuk volt a község életében, míg a párt megalakulása után fontos szerep jutott nekik az újjáépítésiben, az élet megindításában. Kezdetben vontatottan haladt a szervezés munkája, hiszen az alapítóik kevés tapasztalattal rendelkeztek. Néhány hét után azonban egyre többen értették meg a megváltozott idők szavát, s napról napra emelkedett a belépők száma. Május elsejére a tagok létszáma meghaladta a húszat, mely szám június végére 189-re nőtt. Az alapítás napján sor került a vezetőség választására is. A párt elnöke Adorján József cipész, az első titkára Bedy János lakatosmester lett, aki azonban a bíróvá történt megválasztása után — július 15-e — leköszönt a párttitkári tisztségéről. Adorján József sem sokáig maradhatott elnöki tisztségében, mert július 10-én váratlanul meghalt. Július második felébein ismét vezetőséget kellett választani. Elnökké Marton Kálmán cipészt, titkárrá Németh Kálmán kőművest választották meg. Az utóbbit azonban hamarosan leváltották, s augusztus végén Gyurácz Pál került a helyére, aki 1949. januárjáig vitte a párt ügyeit. Marton Kálmán sem sokáig tevékenykedett, mert 1947. júliusában családjával Budapestre költözött, s utána már pártelnököt nem is választották. Gyurácz Pál utóda Szele Ferenc 27