Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)
SORSOK—EMBEREK - Gaál Dezsőné: Sors-erózió (Paraszti életrajz Bőczén Pálnérói) Részletek
MÁSODIK RÉSZ: A következő fejezetben szeretnék kitérni arra, hogy Nani néni milyen mértékben tudja szemlélni saját közössége világát. Élte a falu keretein belül a parasztasszonyok zárt világát. A paraszti közösségek női tagjai régen alig hagyták el a község határát. A férfiaknak ezen a téren előnyös volt a katonaság ami lényeges változást jelentett a kimozdulással. Azt kell megoldania, hogy benne éljen a közösségben, s ha elkezd gondolkodni tudjon kiválni belőle és kívülről — több oldalról — szemlélje az ottani eseményeket. Az 1945-ös év lényeges válaszvonal az életében. Azelőtt a falu szűk világában ugyanazt az életet élte, mint a többi szegény paraszt. A falu határain túlról jóformán nem is tudott semmit. Nem tudott változtatni ezen sem ő, sem azok akik ezt már előtte is megpróbálták. Nem lehetett a fennálló társadalmi viszonyok miatt. Egyéniségén belül a belső tragédia — családi tragédia — tette elszánttá, és emberi törekvéseinek iránya, hogy bekapcsolódjék a közösségbe. így döbbent rá arra, hogy az az önfeláldozás amit az emberek érdekében tesz, az önmaga kiteljesedése. Ez az igazi gyógyír az ellen a fájdalom ellen, amit bensejóben érzett. Űgy tudott az emberek érdekeiért harcolni, hogy korszerűen — a mai kor társadalmi szempontjainak megfelelően — fejezte ki törekvéseit. A többiek ezt nem tudták megtenni, mivel nem volt egyéniségük hátterében az a tragédia ami őt az idők folyamán egyre nagyobb hatással ösztönözte cselekvésre. A két haláleset után érzelmi világa gazdagodott, egész élete, sorsa, tevékenysége kapta meg az ott élő embereket. A döntő változás oka az, hogy kimozdulhatott, Budapestre mehetett küldöttként. Ez a kimozdulás őt magasan az emberek fölé emelte. A csöngeiek gondjait, érdekeit ismerte. Ezen ismeretekből kiindulva budapesti útján olyan információk birtokába jutott és olyan indítékokat kapott, amelyek ismeretében kiharcolhatta az emberek jogait. Sajátságos, tragikus, egyéni sorsa olyan feszültséget teremetett, hogy őszintén dobta le a hagyományokat. Nem a mese, a népdal világába fordult, ugyanakkor a hagyományok eldobása sem jelentette azt, hogy szokásos környezetéből kiszakadt. Környezetét átalakította: óvoda létesítés, parkosítás, járdaépítés, stb.. .. kezdeményezésével és megvalósításával. Ez az átalakítás együtt járt az emberek szemléletbeli formálásával is. Középpontja, mozgatócsavarja volt egy olyan körnek amelyben dolgoztak, meséltek, énekeltek. Ezért lett a két gyermek anyja helyett a közösség — a több gyermek anyja. Elvesztette saját lányát és fiát, de éppen ezáltal lett az ide132