Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1975. (Szombathely, 1975)

SORSOK—EMBEREK - Gaál Dezsőné: Sors-erózió (Paraszti életrajz Bőczén Pálnérói) Részletek

MÁSODIK RÉSZ: A következő fejezetben szeretnék kitérni arra, hogy Nani néni milyen mértékben tudja szemlélni saját közössége világát. Élte a falu keretein belül a parasztasszonyok zárt világát. A paraszti kö­zösségek női tagjai régen alig hagyták el a község határát. A férfi­aknak ezen a téren előnyös volt a katonaság ami lényeges változást jelentett a kimozdulással. Azt kell megoldania, hogy benne éljen a közösségben, s ha elkezd gondolkodni tudjon kiválni belőle és kí­vülről — több oldalról — szemlélje az ottani eseményeket. Az 1945-ös év lényeges válaszvonal az életében. Azelőtt a falu szűk világában ugyanazt az életet élte, mint a többi szegény pa­raszt. A falu határain túlról jóformán nem is tudott semmit. Nem tudott változtatni ezen sem ő, sem azok akik ezt már előtte is meg­próbálták. Nem lehetett a fennálló társadalmi viszonyok miatt. Egyéniségén belül a belső tragédia — családi tragédia — tette elszánttá, és emberi törekvéseinek iránya, hogy bekapcsolódjék a közösségbe. így döbbent rá arra, hogy az az önfeláldozás amit az emberek érdekében tesz, az önmaga kiteljesedése. Ez az igazi gyógy­ír az ellen a fájdalom ellen, amit bensejóben érzett. Űgy tudott az emberek érdekeiért harcolni, hogy korszerűen — a mai kor társa­dalmi szempontjainak megfelelően — fejezte ki törekvéseit. A töb­biek ezt nem tudták megtenni, mivel nem volt egyéniségük hátte­rében az a tragédia ami őt az idők folyamán egyre nagyobb hatás­sal ösztönözte cselekvésre. A két haláleset után érzelmi világa gaz­dagodott, egész élete, sorsa, tevékenysége kapta meg az ott élő em­bereket. A döntő változás oka az, hogy kimozdulhatott, Budapestre me­hetett küldöttként. Ez a kimozdulás őt magasan az emberek fölé emelte. A csöngeiek gondjait, érdekeit ismerte. Ezen ismere­tekből kiindulva budapesti útján olyan információk birtokába jutott és olyan indítékokat kapott, amelyek ismeretében kiharcolhatta az emberek jogait. Sajátságos, tragikus, egyéni sorsa olyan feszültséget teremetett, hogy őszintén dobta le a hagyományokat. Nem a mese, a népdal vi­lágába fordult, ugyanakkor a hagyományok eldobása sem jelentette azt, hogy szokásos környezetéből kiszakadt. Környezetét átalakítot­ta: óvoda létesítés, parkosítás, járdaépítés, stb.. .. kezdeményezésé­vel és megvalósításával. Ez az átalakítás együtt járt az emberek szemléletbeli formálásával is. Középpontja, mozgatócsavarja volt egy olyan körnek amelyben dolgoztak, meséltek, énekeltek. Ezért lett a két gyermek anyja helyett a közösség — a több gyermek anyja. Elvesztette saját lányát és fiát, de éppen ezáltal lett az ide­132

Next

/
Oldalképek
Tartalom