Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)
HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon
ha naponta egy holdat le akart aratni igen kellett neki dolgozni. Az aratónak szokott segíteni a gazda, meg a felesége is délután, ha az ebédfőzés már megvolt. Az uraságnál nem az aratókat nevezték summásoknak, hanem azokat, akik egész évben minden munkában kivették a részüket. Az uraságnál voltak, akik tavasszal jöttek, ősszel elmentek, ha már nem volt munka. Szentgotthárd környékéről szoktak idejönni ezek az aratók. Ezeknek odahaza nem lehetett birtokjuk, mert olyan nem jött el, akinek volt. Akik nem tudták odahaza a kenyeret biztosítani, azok jöttek el aratónak. A komvenciósok nálunk nem aratók voltak, hanem akik éven át dolgoztak az uraságnak, kocsisok, gulások, Ezek kaptak komvenciót. Megvolt mennyi búza, mennyi árpa, tüzelőfa pénz, tej, vagy marhatartás volt a fizetés. Személyek szerint egyezett meg az uraság ezekkel. A gazdánál a ríszesarató, kepisarató a részt elvitte. Rendszerint a tizedik, kisőbb •a kilencedik keresztért arattak. Amiért learatnak ez az aratórísz. Minden gabonafajtából ez volt a rész, de a tavasziból nem vitte el az arató a szalmát az a gazdáé maradt. A hordásba résztvett az arató, de ha más munkát végzett, azért külön kapott pénzt, vagy valamit. Hordáskor feladta a kévét, csépléskor ha eljött megkapta a bérét, ilyenkor a polvát, töreket összerakta. A részelésnél abból vette ki, amelyikből akarta, ilyenkor a gazdához ment, vele együtt kimentek a határba és kiválasztotta azt, amelyik neki tetszett. Ha egy helyen akarta akkor ott, ha nem akkor máshová is elmentek. Ilyenkor a szekérre rakták és meghozták. Régebben kévés gabonából, később ha nem lett meg a járó kereszt mennyiségből az a bizonyos 10—11%, amit előírt a törvény, akkor a gazda még rászokta adni a hiányzó mennyiséget. Részesaratónak az ment el, akinek kevés volt a birtoka, vagy nem volt neki. Különben segített más munkáknál is napszámért, de télen az erdőn dolgozott. Adatközlőmnek egy életen át volt egy aratója, egészen a tsz szervezéséig. Mikor lebetegedett, akkor lett egy másik. Nézzünk ezután egy aratási szerződést Szerződés. Alul írottak szerzőtünk fölvetük az aratást olfermán, hogy a tizenharmadik keresztet kapjuk az aratásbúi búza, árpa, zab szalma it marad, a rozsot pedig elvihetik kévéstül és az aratásnál 75