Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

lábra dobott, ha pedig két élővel vetett, akkor először a jobb lábra dobott, úgy a balra. Ilyenkor mind a két lábra dobott. Arra vigyázni kellett, hogy egyformán szórják el a magot, mert különben nem kelt egyenletesen a vetés. Tarlóra szántása előtt szoktak szórni magot, utána alászántották, leboronálták, de ezek másodvetések voltak többnyire az állatok számára lett ebből takarmány. 6. Lásd előbb. A vetésnél a vetőnek a magot el kellett teríteni a földön, az ujjak között kiengedni a magot, egy helyre. 7. Lásd előbb. 8. Pótlólag nem szokott a gazda vetni. 9. A kilencszázas évek elején kezdett elterjedni a vetőgép használata. A vetőgép főbb részei: Csoroszlák, ami a földbe teszi a magot, kormán, amivel irányították, garat ebbe tették a magot, kerekek, meg egy le-föl húzó ezzel emelték, vagy eresztették le a csoroszlákat. Az egyik szélen elkezték a vetést, de előtte már boronálással elkészítették a földet, utána folyamatosan vetettek, mindig melléfordultak addig, míg a föld másik szélére nem értek. 10. Vetés után beboronálták, de csak egyszer a magot, erre mondták beboronálom a vetíst. 11. Az is előfordult, hogy legurgattam egyszerre a földet. Ezt a műveletet ritkán végezték közvetlenül a vetés után, az azonban minden éviben megtörtént, hogy tavasszal az összes vetést legurgatták. 12. Vetéssel kapcsolatos hiedelmekre nem emlékeznek adatközlőim, nem tudnak hiedelmeket a boronálásról, hengerzésről sem. VI. A VETÉSTŐL AZ ARATÁSIG A VETÉS GONDOZÁSA, VÉDÉSE 1. A jeli e'lmunkálit földiben a miag kikel. Szépein kiket ez a vetís mondták. Ritkán ket az árpa, biztos rossz volt a mag. 2. Az egerek ellen mérgezni szoktak. Madárijesztőt gabonába nem tettek, de kiskertekbe, mákba igen. Rossz ruhából emberi alakot formáltak, kalapot tettek a fejére. 3. Az igen gazdag vetést ősszel őrizték állatokkal, mert különben az télen kipállott volna. A gazdag vetést a fagy is könnyen fölszedte. 4. Tavasszal a vetéseket meg szokták boronálni, hogy a csapadékot esőt könnyebben be tudja venni a föld, sőt ami nedvesség volt a földben, az sem tudott olyan könnyen kipárologni a boronálás után. 57