Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

11. Az összerakott trágyát ganajkupacnák nevezték. 12. A ganajkupacot úgy helyezték el, hogy ne legyen messze az istállótól. Az udvarban helyezték el. 13. Állás közbe a ganaj érik. A ganajkupac a nedvességtől ami bent volt, meg az öntözéstől összeérett olyanná, mint a sajt. Ez volt a jó ganajozásro. Mert aki csak szalmás ganajt vitt az nem sokat ért. A ganajzásra az érett ganaj a jó. 14. Szalmás ganaj az, améllik nincs összöérvé, úgy nevezték szómás ganaj. 15.—16.—17. Más elnevezéseket Jakon nem használtak, 2. A trágya leszórása. 18. Ha gazda a trágyát kihordta a földre, arra azt mondták ganajoz. Megrakták a szekeret, annyit raktak, amennyit a fogaterő el tudott szállítani. Két kis tehénre nem lehetett annyit rakni, mint egy pár ökörre. Azután vitték ki a határba. Ősszel és tavasszal szoktak ganajozni, nyáron nem igen volt idő a trágyázásra, mert maguk kaszáltak, arattak az emberek. Nyáron csak egy kis kerékrépának ganajoztak, mert akkor biztos volt a kerékrépa termés. A ganajhordásnál véllát, kapacsot használtak. A kapaccsal kupacba húzták a trágyát. Ezzel kapacsúták le a szekérről. Igyekeztek minél hamarabb befejezni a ganajzást, hogy az eső által elrontott, feláztatott úton ne kelljen hordani. 19. A csomóba húzott ganaj neve kupac. Ha kupacba hordták a trágyát utána kellett elteríteni velláve. 48