Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

20. A trágyát vélláve szítszórták éggyelletéssen a fődön, ho min­den hová egyformán kerüllön, utánno gyütt az eke, osztá alászántot­tok. 21. Árverés nem volt soha. 22. A régi öregek szerint ujján nem lehetett ganajozni, mikor új­hold volt. Ha valaki ujján ganajzott a féreg megeszi a növényt. Pén­teken is tilos volt a ganajzás megkezdése. 3. A trágya mezőre szállítása III. AZ EKE ÉS A SZÁNTÁS 1. A kapás földművelésre nem emlékeznek, nem is hallottak róla. A faeke hallomásból ismert. Volt a faekének geréndője, kormánya, ami a földet felszabta az volt rajta egy kis vas. Tiszta vaseke az 1900-as évektől kezdődően vannak, de korábban a fa geréndölös. de vaskormányos eke volt használatban. 2. Sáros időben ekelovon vitték a mezőre az ekét, mert akkor a szekeret nem akarták a sárban szállítani, nehéz volt. Volt ilyen kétágú fa beletoltuk, ráfordítottuk azon csúszott ki a határba. Jó időben feltették a szekérre, s így vitték ki az ekét. 3. Amivel felszántják a földet eke. Fötétték az ekit a szekérre. Vaseke részei: 1. gerendő, 2. szarva, 3. kormány, 4. ekévas, 5. cso­49

Next

/
Oldalképek
Tartalom