Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1974. (Szombathely, 1974)

HELYISMERETI ADATTÁR - Guttmann Miklós: A hagyományos paraszti gazdálkodás ismeretanyaga és szókincse Jakon

II. A TRÁGYÁZÁS 1. A tarlón legelő jószág megtrágyázta a területet, de ennek nem volt külön neve. 2. Tarlóégetés nem volt soha a községben, ugyanis a gazda arra törekedett, hogy minél alaposabban levágja a gabonáját. A gabona fejének, kalászának levágása, a szár földön hagyása trágyaként nem volt használatos. 3. Szoktak rígen csibehúrt vetni azzal a céllal, hogy alászántották ezzel trágyázták a földet, ennek volt a neve ződ trágyo. A paraszt emberek nem használták ezt a trágyázási módot, mert szükség volt arra, hogy az a föld mindig teremjen, vagy az ember, vagy az állat számára. 4. Alom állatok alá terített szalmának, csaritnak. A falevelet hívták csaritnak, amelyet az erdőn gyűjtöttek ősszel, főleg akkor, ha kevés volt a szalma. Ilyenkor azt mondták: emenünk csaritot gyöjfenyi. Mikor ezt az állatok alá terítették arra azt mondták, hogy a gazda almoz. 5. Az alomból lesz a ganaj. Az állatok összetapossák az almot, öszszevágják. Disznó, szarvasmarha, ló és néhány helyen birka ganaj jáve ganajoztak. A lútrágyo nem vót jó, mert igen égetett. A ganajzott fődbe kapásokat tettek krumpit, marharépát, kukoricát. A tikganajt, emberganajt a többi közé keverték, így használták fel. 6. Ezek a trágyafajták léteztek. 7. Jakon a trágyát soha nem égették el, mert nagy szükség volt rá. Nem tudtak soha elegendőt termelni. Fűtésre nem használták a trágyát. A trágyát melegágyba csak a kertészek használták, a parasztember ilyennel nem foglalkozott. 8. A ganajt talicskán, vagy trágon vitték ki az istállóból, erre mondták kiganajoz. Először elszedték az állatok alól a ganajt a járásra, behúzták a talicskát, fölrakták rá, vagy a trágra, mert ahol volt két olyan ember, aki meg tudta fogni ott trág volt, mert azok fel tudták vinni a ganaj ra a trágot, de ahol csak maga volt a gazda talicskára rakta, odatolta a ganaj mellé, aztán felszórta a ganajkupacra. Hogy jó legyen a ganaj száraz időben megöntözték, ami ganajlé kifolyt rálapátolták a ganajra. El szokták rakni, ilyenkor a szélét megtiporták. 9. Az almot megtipratták az istállóban az állatokkal. Az állót megtiporgya az almot. 10. Juhtrágya nem volt a faluban, mert nem foglalkoztak juhtenyésztéssel, csak néha volt egy-egy embernél, nem volt általános. A/9