Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Bácskai Vera: Mit rejtettek az almáriumok? – A szombathelyi polgárok reprezentációjának apróbb kellékei a 18. században

Bácskai N ora

Mit rejtettek az almáriumok?- A szombathelyi polgárok reprezentációjának apróbb kellékei a 18. században A szórványosan fennmaradt hagyatéki leltárakból ítélhetó'en úgy tűnik, hogy még a módosabb szombathelyi lakosok többsége sem fordított nagy figyelmet lakása berendezésére, ezt nem tartották jómódúk és társadalmi helyzetük, presztízsük kifejezési formájának. Nagyobb fontosságot tulajdonítottak a könnyen mobilizálható értéktárgyak felhalmozásának, ezt tanúsítja az is, hogy ezeket - más ingóságokkal ellentétben - a főleg az ingatlanok megosztásával foglalkozó osztályos-iratokban is gyakran felsorolták.

Szinte minden vagyonösszeírásban feljegyeztek nemesfémből készült tárgyakat, amelyek zöme ezüstnemű volt. Tásler György hagyatékában több mint 2 kg-ot nyomott az ezüst tárgyak súlya.1 A szegényebb háztartásokban főleg ruhadíszeket - néha a ruhával együtt, de többnyire, más, fiókokban tárolt tárgyakkal külön - írtak össze: a dolmányra, mentére, mellényre vagy női ruhára való gombokat, csatokat, valamint pártákat, vagy pálcákra való ezüstgombokat. A módosabb háztartásokban előfordultak ezüst evőeszközök is, leggyakrabban néhány kanál. Feltehetően ünnepi alkalmakkor használták is őket, a fő cél azonban a „kincsképzés” volt, s mivel egyes darabokat a vitrinben (üveges almáriumokban) közszemlére is tettek, presztízsértékük sem elhanyagolható, különösen azoknál a családoknál, amelyek nagy mennyiségű ezüst étkészlettel, evőeszközzel rendelkeztek. Közéjük tartozott a század első felében Ferber Mihály fürdős, 17 ezüstkanál birtokosa,2 Messerschmidt Feltserer János kereskedő, aki 12 kanalán és „dirib-darab ezüstön” kívül ezüst érméket is őrzött. 1774-ben Schittensam Gábriel képírónak öt pár kisebb és két pár nagyobb késből, 15 kanálból és négy kávéskanálból álló étkészlete volt, birtokolt egy ezüstpoharat, ezüst zsebórát is, valamint három aranygyűrűt, az egyiket zöld kő díszítette, és egy arany csatot is. Olvasója achátból készült.3 Ezüst órája volt még Pecsmann József német asztalosnak is.4

Aranyékszerek ritkábban fordultak elő. 1720-ban Szummer Sámuel szappanosmesternél ezüst párta és hajnyomtató, valamint három ruhára való ezüst gomb mellett egy aranyláncot és több arany- és ezüstgyűrűt jegyeztek fel.5 A kor leggazdagabb szombathelyi polgára, Tásler György nagy mennyiségű ezüst tárgya mellett két tucat aranyérmét is

Vas Megyei Levéltár (továbbiakban VaML) Szombathely város közönségének és tanácsának iratai (to- vábbiakban: Szvkt.) Közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek (továbbiakban Ktjkv.) 1736-1739. 65. p.

2 VaML Szvkt. Ktjkv., 1750. március 6. 11. föl. hátoldal.

3 VaML Szvkt. Ktjkv. 1774-1775. 76-77. p.

4 VaML Szombathely város iratai. Oklevelek, irományok (továbbiakban: Szvoklir.) fasc. 49. nr. 1382.

5 VaML Szvkt. Ktjkv. 1718-1721. 112-113. P.

15