Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Feiszt György: I. Ulászló dunántúli hadjárata, 1441
Sir-if Erzsébetet azonban sem Ciliéi tanácsai, sem a katonai vereség sem tudták a békére bírni. Egyik legfőbb támasza, Szécsi Tamás, Dénes érsek testvére, Esztergomból kitörve egészen a királyi várig hatolt, Budát kirabolta és a felhévízi fürdőket felégette. Ezek után Ulászló is a harc mellett döntött. A Lengyelországból időközben megérkezett csapatokat Bánffy Pál vezetésével a Szlavóniában szervezkedő Ciliéi ellen küldte, a király had pedig Esztergom felé indult. Január 27-én Visegrádon, február 2-án < pedig már Esztergomban volt,8 és a székesegyházzal szemközt lévő Szent Tamás hegyen ütött tábort. Az eseményeket Thuróczy szerint így zajlottak: „Az: ostromlók és ostromlónak gyakran csaptak össze kemény ütközetben, majd Dénes érsek úr szószólókat küldött a királyhoz és a béke és fegyverszünet létrehozásán fáradozott. Meg is kapta.”9 Nem tudni Ulászló milyen ígéreteket kaphatott a köztudottan Erzsébet párti érsektől, de be kellett érnie a „békével”, mivel a várat elfoglalni nem tudta. Az év első hónapjaiban folytatódtak a két fél összecsapásai. Rozgonyi István már hónapok óta ostromzár alatt volt Pozsony (ma: Bratislava, Szlovákia) várában, a város viszont Erzsébet pártján állt. Rozgonyi a várat, többszöri ígérete ellenére sem adta át. Mikor a védőket már az éhínség fenyegette, a vezér a várból kiszökve Ulászlóhoz fordult segítségért, aki a Kassát (ma: Kosice, Szlovákia) eredménytelenül ostromló csapatait Pozsony alá küldte, így sikerült a várat felmenteni. Az események, 1441 februárjában játszódtak le, amire abból következtethetünk, hogy Pálóczi Simon és Országh Mihály március 14-én már Ulászló táborában voltak,10 2 hét múltán, egy ünnepélyes oklevélben a királytól „Pozsony felmentéséért”, Kőszeg várát kapták jutalmul.11 Az esztergomi ostrom nem tarthatott tovább néhány napnál, hiszen Ulászló február 12-én már a közel 100 km-re található, Rédén táborozott.12 Seregének mozgása lelassult, és a Pápára vezető 30 km-es utat 1 hét alatt tette meg. Ezen nincsen csodálkozni való, hiszen a Vértesben és Bakonyban téli útviszonyok között napjainkban sem könnyű közlekedni, a korabeli feljegyzések pedig 1441 telét a 15. század leghidegebb hónapjaiként tartják nyilván.13 A királyi udvar mozgását az uralkodót állandóan kísérő titkos kancellária által kiállított oklevelek keltezései révén tudjuk rekonstruálni. A hadjárat idejének14 napjaiban az országban kiállított oklevelekből napjainkra 223 példány maradt fenn. Ezek közül 73 db készült Ulászló kancelláriáján, amelyeket 22 különböző helységben dátu- moztak.15 Ez a mobilitás teljesítmény mai szemmel nézve is elismerésre méltó, hiszen átlagban egy helyszínen legfeljebb 1-3 napot tartózkodtak.16 8 MÓL DL 28514.; MÓL DL 71964. 9 Thuróczy, 1978. 10 MÓL DL 202717. 11 MÓL DL 13617. 1441. ápr. 2. 12 Itt, a porvai Pálos Kolostor perjele járult eléje azzal a kéréssel, hogy a vezetése alatt álló Garai László által alapított és megadományozott kolostor, a birtokait megtarthassa. A Garai birtokok ugyanis, Ulászló iránti hűtlensége miatt, elkobzás alatt voltak. Ez indokolta a Perjel kérését, amelyet a király teljesített. 1 * Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig. A feljegyzéseket feldolg. Réthly Antal. Bp., 1962. 49. p. 14 1441. január 26-tól május 13-ig 108 nap. 13 „in campestri nostro exercituali” keltezéssel. 16 Hosszabb időt a király csak három helyen - Pápán 12, Lentiben 9, Szombathelyen 10 napot - tartózkodott. 118 A
