Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Bariska István: Bedőcs Jakab kőszegi nagykereskedő tündöklése és bukása, 1548–1579

c

VÁMMENTESSÉG, KERESKEDELMI KVÓTA ÉS ROSSZHISZEMŰSÉG

Bedócs Jakabról 1548-ban beszélnek először a kőszegi források. Nehéz rendet vágni benne. Amikor 1548. június 26-án Hans Sachsinger soproni harmincados zár alá vette Bedócs Jakab 28 áthajtásra szánt ökrét, Bedócs már javában benne volt a évszázad nagy üzletében, az élőmarha-kereskedelemben.15 Itt elég legyen annyit tudni, hogy az országosan évi 100.000 marhára becsült marhakivitel harmincadbevétele igen jelentős kincstári bevételt hozott.16 Az alsó-ausztriai zálogon lévő Kőszeg azonban különböző megfontolásokból 1533-1564 között felmentést kapott az úrbéri és harmincadvám fizetése alól.17 1546. július 20-án azonban I. Ferdinánd soproni harmincadosa utasítására vámpótlékot vetettek ki, ami viszont a kőszegi kereskedőknek is meg kellett volna fizetni.18 1548. augusztus 28-án az Alsó-ausztriai Kamara azt vélelmezte, hogy a marhafelhajtásban érdekelt áros emberek azért nem fizették ki a vámkiegészítést, mert Kőszeg nem hirdette ki az 1546. évi vámpótlékot. Bedócs Jakab és Veres Pál kereskedők 1547-ben 156 marhát vásárolt tiltott területen. Azzal védekeztek, hogy nem volt tudomásuk a rendeletről.19 Ezt a kifogást ma elutasítanák, de a korabeli viszonyok között azt „a hatóságot” terhelte a felelősség, amelyet udvar erre kötelezett. Addig lehetett ezt kihasználni, amíg az ellenkezője vagy a vétkes rosszhiszeműsége be nem bizonyosodott. Kőszeg nem esett a felhajtás fő áramába, mint Sopron vagy Magyaróvár. A vámmentesség kedvezményezettje a város volt, amely a kvótát, a felhajtható keretet - a város erődítésével összekapcsolt, uralkodó támogatási csomag kereteit átengedte azoknak, akik az üzlettel együtt a kereskedés kockázatát is vállalták. így a Bedócs, a Gáspár, az Inckhofer, a Kalmár (Krammer), Szili és Zámbó (Szabó) családnak. Ez azonban csak keret volt, a tőkét a vállalkozó vitte be. Amikor 1564- augusztus 14-én II. Miksa már a harmincad-támogatás reformjára készült, akkor derült ki, hogy a kőszegiek évi 1500 aranyforint kedvezményben részesültek, marhánként 5 schilling értékben.20 Ez volt tehát az a kőszegi kvóta és a kedvezmény, amelyért többek között a fent felsorolt kereskedők 1564-ig a felhajtásba fogtak. Ekkor 1 rénes forintban 8 schilling volt.21 Innen már érzékelhető, hogy a marhánként adott 5 schillinges vámkedvezmény bizony jelentős lehetett.

Bedőcs Jakab 1548 júniusában kockáztatott. Amikor Bécsújhelyen ügyeskedései miatt 28 felhajtatott ökrére foglalási parancsot adtak ki, Bedőcs elhajtatta az állatokat. Nemcsak a soproni harmincadost akarta kijátszani, de a kamarai foglalás elől is elmenekült.22 Ekkor jött szóba először, hogy a vámoltatás elől elhajtott állatok értékében Kőszeg vagyonrészeket foglaljon le Bedőcs kőszegi ingatlanaiban. Ezért kérte számon a kamara Kőszeget, vajon kihirdették-e 1546-ben a fent már idézett vámpótlék-rendelet. Bedőcs erélyesen tiltakozott, fenyegetőzött. A kőszegi bíró tehetetlen volt, pedig ekkorra már arra is fény derült, hogy tiltott területen vásárolta fel az állatokat.23

11 VaML KFL Act. Mise. Sopron, 1548. június 26.

16 Pálffy Géza: A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia aló. században. Bp., 2010. 204., 218-245. p. (História Könyvtár. Monográfiák; 27.)

17 Bariska István: A 16. századvégi kőszegi adóügy az osztrák pénzügyi szervek irányítása alatt. = Vasi Szemle, 1992. 2. sz. 259-260. p.

18 VaML KFL Act. Mise. Sopron, 1546. július 20.

19 VaML KFL Act. Mise. Bécs, 1548. augusztus 28.

20 VaML KFL Act. Mise. Bécs, 1564. augusztus 14.

21 Huszár Lajos: Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban. — Századok, 1971 ■ 6. sz. (továbbiakban: Huszár, 1971.) 1172. p.

22 VaML KFL Act. Mise. Sopron, 1548. június 26., Bécs, 1548. június 28.

23 VaML KFL Act. Mise. Bécs, 1548. augusztus 28.