Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Bariska István: Bedőcs Jakab kőszegi nagykereskedő tündöklése és bukása, 1548–1579
SZÍNRE LÉPŐ STÁJER HITELEZŐK, ELHÚZÓDÓ VAGYONFOGLALÁS A vagyon teljessége vagy a részleges vagyonfoglalás képezte ezeknek a kereskedelmi üzleteknek a fedezetét. Nem tudjuk, hogy mi történt azzal, hogy 1548-ban az Alsó-ausztriai Kamara foglalást kért Bedőcs javaira. Azt azonban igen, hogy az egész 16. században nem találni még valakit Kőszegen, akivel szemben oly gyakran éltek a foglalás követelésével vagy annak végrehajtásával. 1560-ban már fiát is bevonta az üzleteibe. A győri bíró, Kalmár Balázs 1560. május 16-án értesítette Kőszeget, hogy Bedőcs több embert csapott be. Ő maga elmenekült, de fiát fogva tartják. Ládáját és 300 aranyforintját pedig zár alá vették.24 Ugyanebben az esztendőben, augusztus 16-án, kamarai biztosok jelenlétében folyt az egyezkedés Bedőcs és a stájerországi Radkersburg bírája között arról, hogy ha Bedőcs 3 héten belül nem fizet, Bedőcs kőszegi szőlői Georg Scheydt radkersburgi bíró birtokába megy át.2’ 1560. szeptember 21-én, nem sokkal a kőszegi szüret előtt kiderült, hogy Bedőcs megszegte az adósegyezményt. Erre a stájer város bírájának kőszegi meghatalmazottja, Mathes Inkchofer kőszegi bíró úgy állapodott meg vele, hogy a szüret utánra kitűzött, új határidőig, Szent Márton napjáig nem nyúlhat hozzá.26 Ha ekkora sem teljesít, az 1550. évi borokat mind át kell adni Georg Scheydtnek.2' Bedőcs Jakab újabb és újabb esély kapott. Ez az egyre kuszább és súlyosabb hitelezési ügy még 1562-re is áthúzódott. Hovatovább I. Ferdinánd is sikerült olyan parancsot kieszközölni, hogy addig ne adják át szőlőjét senkinek, amíg újra nem számolják a radkersburgi követeléseket.28 Ez sem volt ritka jelenség. Az udvarnak nem állt érdekében, hogy a neki is hasznot hozó vállalkozások résztvevői tönkre menjenek. Ezt maga Bedőcs is tudta, és messzemenőig ki is használta. Persze, ameddig tehette. Ezeknek a hitelügyeknek több szereplője volt. A mindenkori uralkodó, a vámregálé birtokosa, a neki alárendelt kormányszervek esetünkben az Alsó-ausztriai Kormányszék és Kamara, azon város(ok), amely(ek)nek privilégiuma révén a harmin- cadkedvezményt a kereskedőknek átadták. Vagy olyanok, amelyek polgára felett az adott bíróság rendelkezett. Miként Bedőcs Jakab felett Kőszeg első fokú joghatósága. Végül azok a városok és magánszemélyek, amelyek és akik panaszt nyújthattak be vélt vagy valós sérelmeik okán. Ez a magyarázata annak, hogy a labda hol itt, hol ott, hol felső, hol alsó, végül hol hatósági, hol pedig a magánfelek térfelén pattogott. 1562-re, úgy' tűnik, Bedőcs-ügyben a fent említett szereplők minden türelme elfogyott, mert az egyik forrásunk szerint a Bedőcs-vagyont lefoglalták.20 1562. szeptember 13-án I. Ferdinánd újra védelem alá vette a Bedőcs-vagyont.30 Ez a lépés azonban megkéshetett, mert a kamara a szüret előtt arról levelezett Bedőccsel, hogy a radkersburgi bíró kőszegi megbízottja, Mathes Inckhofer lefoglaltatta a Bedőcs borokat, “4 VaML KFL Act. Mise. Győr, 1560. május 16. 25 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1560. augusztus 16. 26 Mathes Inckhofer 1559-ben, 1561-1563-ban, 1568-1569-ben Kőszeg városbírája is volt. A radkersburgi (regedei) városbíró, Georg Schedyt tehát nem véletlenül kérte fel arra, hogy legyen a Bedőcs-féle adósvitában az ő kőszegi meghatalmazottja. 2‘ VaML KFL Act. Mise. H. n., 1560. szeptember 21. Ebben „Mathes Inkchofer Bürger zu Güns”, azaz csak kőszegi polgárként van bejegyezve. 28 VaML KFL Act. Mise. H. n., 1562. h. n. n. 2. sz. 29 VaML KFL Act. Mise. H. n., 1562. h. n. n. 4. sz. 30 VaML KFL Act. Mise. Bécs, 1562. szeptember 13.
