Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Faragó Tamás: Statisztikai adatok a lakosság 18–20. századi egészségi állapotáról. – A Borsod vármegyei katonaállítási adatok tanulságai

Faragó Tamás

Statisztikai adatok a lakosság 18-20. századi egészségi állapotáról- A Borsod vármegyei katonaállítási adatok tanulságai1 BEVEZETŐ

A lakosság egészségi állapotáról a 20. század eló'tti korszakokra vonatkozóan meglehetősen nehéz statisztikai információkat találni. A népmozgalmi adatok csak a halálokokat bontották betegségek szerint. Olyan haláloki feljegyzések, amelyekből valamennyire az egészségügyi állapotokra is következtethetnénk, késó'n, csak a 19. század közepén kezdtek szélesebb körben megjelenni az anyakönyvekben, és pontosságuk igazában csak a század végén érte el a tudományos kutatás céljára történő felhasználhatóság szintjét. Ráadásul az 1870-es évektől induló hivatalos haláloki statisztika 1893-ig részleges és megbízhatatlan. Egyrészt nem terjed ki minden halálokra, mivel a Központi Statisztikai Hivatal csak a nagy járványokról kért be jelentéseket, másrészt a temetési és halálozási adatok rögzítését egészen az állami anyakönyvezés 1895. évi bevezetéséig túlnyomórészt olyan egyházi személyek végezték, akik elenyésző kivétellel nem rendelkeztek a halálokok, illetőleg a betegségek meghatározásához szükséges szakképzettséggel és ismeretekkel. Ezen túlmenően az is kérdésesnek tekinthető, hogy mennyire elegendő az élő népesség egészségi állapotának rekonstruálásához a halálokok elemzése. A statisztikusok ezért úgy gondolták, hogy az 1880. évi népszámlálás keretében megkísérelnek egy egészségügyi állapotfelmérést, ez azonban kudarcot vallott. Túl alacsony, lényegében használhatatlan adatokat eredményezett, mivel a népesség elsöprő többsége vagy szégyellte bevallani azt, hogy' beteg, vagy úgy gondolta, hogy ameddig dolgozni tud, addig nem számít annak.;

Nemcsak a népmozgalmi statisztika alkalmazása kérdéses azonban az egészségi állapot felmérése céljából. E kérdés megválaszolásához az egészségügyi intézmény- rendszer működéséről folyamatosan készített statisztikák sem adtak túl sok segítséget, mivel a népesség jelentős része különféle okok miatt egészen a 19. század

1 írásunk a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia által rendezett „Népesség és népességpolitika Magyarországon” című konferencián 1998. november 16-án elhangzott előadás egy részletének kibővített és továbbfejlesztett kései változata.

■ Az 1880. évi népszámlálás alkalmával a teljes népesség mindössze 1,7%-a állította magáról azt, hogy beteg. Ez az érték kevesebb mint tizedrésze a gazdasági fejlettség, táplálkozás és egészségügyi ellátás tekintetében sokkal kedvezőbb körülmények között élő 20. századi népességekről készített felmérésekben található arányoknak.

97