Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Erdődy Gábor: Auguste de Gerando hírlapi cikkei a magyarokról a belga sajtóban, 1849 júliusában
Erdödy Gábor Auguste de Gerando hírlapi cikkei a magyarokról a belga sajtóban, 1849 júliusában 1849 májusában-júniusában a belgiumi politikai közvélemény felfokozott érdeklődéssel követte nyomon a magyarországi események alakulását és tájékozódása során minden mást megelőzve elsőszámú központi kérdéssé a cári orosz intervenció lépett éléi Jellegzetes tendenciaként a liberális lapokban folytatódott a magyar önvédelmi törekvések megítélésében márciusban megindult pozitív szemléletváltás. Bár az érintett orgánumok állásfoglalásaiban a mindenekelőtt a magyarországi nemzetiségek sérelmeivel és követeléseivel kapcsolatos sokirányú kétségek és ellentmondások nem szűntek meg, domináns magatartásként azonban egyértelműen a Habsburg-udvar bírálata, az ellen- forradalmi agresszió, valamint a cári intervenció elutasítása nyilvánult meg. Mindez nem jelentette ugyan a radikális-republikánus jelenségekkel szemben általában tanúsított, s az Európa különböző térségeiben tapasztalt ez irányú fejlemények kapcsán képviselt fenntartásaik felülvizsgálatát - Szemere Bertalan kormánynyilatkozatát például határozottan rosszallták -, a magyarok iránti rokonszenvük azonban érezhetően erősödött - szenvedélyes ellenszenvvel tarkított korábbi Kossuth-ellenes kampányuk elhalkult -, s a küszöbön álló hatalmas erőpróba kimenetelét sem nevezték eleve egyesélyesnek. Hasonló hozzáállás jellemezte a demokratikus kezdeményezések elfojtásán fáradozó abszolutista szolidaritást elutasító liberális-katolikus orgánumokat is. Nem követte ugyanakkor a liberális korrekciót az eredendően mérsékelt progresz- szív nézeteket képviselő L’Indépendance Beige. Virulens lengyel-gyűlölete, a Ferenc József politikájának méltatásával összekapcsolódó elmélyülő magyarellenessége arra ösztönözte, hogy az orosz beavatkozást egyre türelmetlenebbül szorgalmazó konzervatív-katolikusok mellett felsorakozva a cári intervenciót az állítólagos nemzetközi republikánus összeesküvés felszámolásának egyetlen lehetséges eszközeként helyeselje. Az ultramontán mentalitás jellegzetes ellenpólusaként a mindent eldöntő történelmi ütközet elkerülhetetlenségét hirdető radikális orgánumok bátran képviselték szenvedélyes magyarszeretetüket, és illúzióktól sem mentes, megalapozatlan optimizmusuknak hangot adva buzdítottak további bátor kitartásra, küzdelemre.1 A cári orosz intervenció kibontakozásával párhuzamosan a belgiumi liberális, liberális-katolikus és radikális közvéleményt reprezentáló sajtóorgánumok gyakorlatilag 1 A belgiumi hírlapoknak az 1849. május-július közötti időszakban a magyarországi fejleményekkel foglal- kozó írásairól lásd Erdődy Gábor: A demokrácia katonái. A magyarországi polgári-alkotmányos átalakulás és szabadságharc belga megítélése 1848-1849-ben. Bp., 2010. (továbbiakban: Erdődy, 2010.) 335. p. 93
