Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Erdődy Gábor: Auguste de Gerando hírlapi cikkei a magyarokról a belga sajtóban, 1849 júliusában
egységesen felsorakoztak a magyar ügy mögött. Az ellenforradalmi propaganda rágalmait erőteljesen visszautasító és azokat cáfoló, szinte fordulatszerűnek nevezhető magatartást legkarakterisztikusabban a Journal de Charleroi, illetve a L’Emancipation jelenítette meg, de óvatos elmozdulás mutatkozott a korábbi hónapokban különösen következetesen magyarellenes álláspontot képviselő L’Indépendance Beige reagálásaiban is. A y különböző példák egyértelműen arra utaltak, hogy a belga társadalom, július második J felében fokozódó érdeklődéssel és növekvő jóindulattal fordult a magyar nemzet felé.2 A magyar ügy jobb és pontosabb megértetésére és megismertetésére, illetve a magyarok iránti rokonszenv megerősítésére irányuló törekvések sajátos színfoltját jelentette Auguste de Gerando július elején kibontakozó belgiumi hírlapírói aktivitása. Amint az ismeretes, a Teleki Emma férjeként a magyar néppel őszinte barátságot kötött francia politikus-publicista az 1840-es években - bizonyos megszakításokkal - hosszú éveket töltött el Magyarországon - és Erdélyben -, majd a forradalom és a szabadságharc időszakában kiváló hazai politikai kapcsolataira támaszkodva szolgálta a francia-magyar kapcsolatok ügyét, és sokat tett az önálló magyar kormány elismertetése, a kétoldalú diplomáciai együttműködés hivatalos rangra emelése érdekében. Már reformkori publikációival is igyekezett a nyugat-európai közvélemény figyelmét a Kárpát-medence problémáira jobban ráirányítani. Történetírásunk alaposan feldolgozta a romantikus francia liberális forradalmár 1848-1849-es magyarbarát munkásságának történetét, rámutatott az elsősorban Párizsra koncentráló, és a német térségre is kiterjedő újságírói tevékenységére. Több sajtóorgánumban elhelyezett magyar vonatkozású „vallomása” közül is kiemelkedett jelentőségében a francia kormányhoz rendkívül közel álló Le Nationalban 1849. június 17-e és augusztus 26-a között 15 részben megjelent „Les Steppes de Hongrie” című cikksorozata, amelyet „Die Pusten in Ungarn. Reiseerinnerungen” címmel a lipcsei Novellen Zeitung is átvett.3 Auguste de Gerando kiterjedt önzetlen fáradozásainak további szép példái közé tartoznak a korabeli belgiumi sajtóban fellelhető, a szakirodalomban mindeddig nem említett publikációi. Személyes tapasztalatai alapján megírt ország ismertető tanulmányai a mindennapok szintjén nyújtottak hiteles bepillantást a magyar történelem, a nemzeti hagyományok és a népi kultúra speciális részleteibe. A hangadó ultramontán sajtóorgá- . numként működő Journal de Bruxelles-ben közölt „Paysans hongrois” című tárcaszerű írása4 egy vidéki utazás folklorisztikus epizódokat tartalmazó elbeszélése keretében hozta közelebb olvasóihoz a magyar parasztok életét. A közlekedés lehetséges formáit ismertetve megállapította, hogy a gazdag lakosok saját, keleti eredetű lovaikkal mozognak, a korábbi években pedig rendelkezésre állt a jobbágyság számára kötelezően előírt szolgáltatás, az állomástól állomásig biztosított forspont is. Feltűnt számára ugyanakkor, hogy a parasztok lovai tatár eredetűek, mindig barnák, kicsik és soványak, de elképzelhetetlenül tüzesek és erősek. Megjegyezte azt is, hogy valamennyi általa megismert nyereg fel volt ' díszítve kardmarkolat gombjaiból összeállított berakással, amelyekhez kék és piros bőrből < 2 Erdődy, 2010. 344- p. 5 Vő. Rubin Péter: Francia barátunk, Auguste de Gerando, 1819-1849. Bp., 1982. 179 p. (Irodalomtörténeti füzetek; 105.); Kovács Endre: Szabadságharcunk és a francia közvélemény. Bp., 1976. 331 p. 4 Auguste de Gerando: Paysans hongrois. = Journal de Bruxelles (továbbiakban: JB), 1849. júl. 2. (továbbiakban: Gerando, 1849a.) 3-4. p. > 94 A
