Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Csorba László: A pártállamvédelmi hírszerzés kezdetei az Örök Városban 1946 és 1951 között

angol-amerikai blokk balkáni hadászati bázisához, Trieszthez és Jugoszlávia életfontosságú kikötőihez, Pólóhoz, Fiuméhez, Spalatohoz vezet. Szlovénia ipari körzeteinek és Horvátország északi részének elfoglalása Titó-Jugoszláviát alapvető ipari körzeteitől, ipari és mezőgazdasági nyersanyagforrásaitól fosztja meg és közelebb hoz bennünket az angol-amerikai imperialisták Földközi-tengeri bázisaihoz és közlekedési vonalaihoz”1* A szöveghez csatolt nagyméretű térképek közül a 18. melléklet vázlatán, a második hadműveleti lépéssorozat óriási, vörös nyila már túllendül Jugoszlávián, és a hegye pontosan Udine városára mutat.

Mindebből következett, hogy a római követségen dolgozó állambiztonsági munkatársak külön is megkapták a Jugoszláviával kapcsolatos információszerzési feladatok listáját. Ebben a következő kérések szerepeltek:

,,l) A római jugoszláv követség tagjainak neve, jellemzése. Megállapítandó - amennyiben mód van rá - a követség olasz álampolgár munkatársai is.

2) A jugoszláv emigrációnak Olaszországban milyen politikai csoportjai és ezeknek milyen szervezetei vannak. Kik a csoportok, a szervezetek vezetői, milyen tevékenységet fejtenek ki. A csoportokból ismert, vagy felderíthető egyéneket kérjük jellemezni.

3) Olaszországban hol, milyen számban élnek jugoszláv nemzetiségi csoportok (szlovének), ezekkel kapcsolatosan milyen politikai problémák vannak az olasz belpolitikai életben?

4) Kik ezen nemzetiségi csoportok vezetői1 Milyen szervezeteik vannak, azok politikai vonala, tömegbefolyása, az ismert személyek jellemzése.

5) Milyen jugoszláv kolónia van fentieken kívül Olaszországban. Ezek szervezete, jellemzése, vezetői?

6) Titóista ügynökök olaszországi tevékenysége, a tevékenység konkrét meghatározásával, az ügynökök neve, jellemzése, kapcsolatai.

7) Becsületes titóellenes elemek kutatása.24 25

8) Adatok az olasz-jugoszláv gazdasági, politikai kapcsolatokról, az idegenforgalomról a két ország között.

9) Az olasz-jugoszláv kishatárforgalmi rendszer pontos ismertetése.”26

A hírigények listáit olvasva laikus szemmel is könnyen belátható, hogy a felsorolt információk valóban nélkülözhetetlenek lehettek a politikai és a katonai tervezés számára, mind a Jugoszláviával szembeni akciók alakításánál, mind akkor, ha Olaszországgal mint potenciális háborús ellenféllel kellett számolni a hidegháború elmélyülésének időszakában. Más kérdés persze, hogy a pártállam fiatal hírszerző apparátusa mennyit tudott mindebből valóban megszerezni a legfelsőbb vezetés számára - de erről, főképp az 1940-es évek végéről, mint említettem, egyelőre szinte semmilyen ismerettel nem rendelkezünk.

Említésre érdemes viszont, hogy az ellenség „szemmeltartásának” olasz viszonylatban is igen eredményes eszköze volt a rádiótáviratok kódjeleinek megfejtése, amelynek révén az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) összes hadgyakorlatáról igyekez24 HL MN 1956/T. (15. doboz) „A magyar néphadsereg háborúja hadműveleti tervének kérdései.” (Budapest, 1951. június 13.). 12-13., 18. térképmelléklet: „A támadó hadműveletek második változat szerinti lefolytatása általános elképzelések térképe.”

25 A korabeli politikai szakzsargonban ez a kifejezés a Szovjetunióval szolidáris baloldali jugoszlávokat jelölte.

26 ÁBTL Hálózati, operatív és vizsgálati iratok. A BM III/I. Csoportfőnökség és jogelődei által kezelt dosz- sziék. Rezidentúra dossziék OL-8-003/3. Róma levelezési dosszié. [Jugoszláviával kapcsolatos hírigény listája.] h. é. n., de rávezetve: „továbbítva Rómának 1950. szept. 15-én”). 23-24. p.