Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Csorba László: A pártállamvédelmi hírszerzés kezdetei az Örök Városban 1946 és 1951 között
V tek adatokat szerezni. A rádiófelderítés munkájáról 1952 végén készített értékelés szerint „ [a] lehallgatás területén különösen fokozni fogják a felderítést a jugoszláv, USA, angol, francia, olasz és görög hadseregek rád[ió] hálózataiban, ezenkívül súlyfeladatként kezelik minden diplomáciai és postai állomás vételét, melyen keresztül megfejthető kódtáviratok jönnek.”2'. Ennek megfelelően pl. csak 1952-ben a következő'katonai mozgásokról rög- ► zítettek adatokat: márciusban a Szövetséges Hatalmak Európai Fó'parancsnoksága a friuli térségben - az Isonzo és a Natisone folyók körzetében, az Alpok lábainál - tartott hadgyakorlatot, ahol az olasz földi, illetve az olasz és a szövetséges légierők közötti együttműködést gyakorolták egy esetleg kelet (Jugoszlávia) felől várható támadás esetén. Áprilisban az olasz haderő ugyanebben a térségben tartotta „Lago di Garda” nevű hadgyakorlatát. Az adatokat elemezve megállapították, hogy az olaszok „mind fokozottabb mértékben veszik át az USA, illetve angol harcászati elveket, illetve elnevezéseket.”28 Májusban a Földközi-tengeren zajlott a „Beehire 2” hadgyakorlat Málta védelméről, októberben újra Friuliban a Tagliamento folyó vonalának védelme - itt mintegy 100.000 „kék” katona gyakorolta, hogy állítsák meg a „vörösöket” -, szintén októberben a „Drago” gyakorlat a földközi-tengeri légelhárító rendszer kipróbálására, ugyanekkor angol-amerikai hadgyakorlat a trieszti „A” övezetben, novemberben pedig a „Frosty” hadgyakorlat a trieszti és az ausztriai amerikai erők védelmének ellenőrzésére, illetve a a Földközi-tenger középső és keleti medencéjében a „Longstep” hadgyakorlat, Törökország bekapcsolásával.29 Talán fölösleges hangsúlyozni, hogy a NATO-erők egyetlen esetben sem a támadást, hanem mindig csak a védekezést gyakorolták.’0 A munka központi körülményei azután 1951 nyarán teljesen megváltoztak. Sor került az Államvédelmi Hatóság Külföldi Hírszerző Főosztályának fölállítására31 - és ezzel új fejezet kezdődött a pártállamvédelmi hírszerzés olaszországi történetében is. 2' HL MN 263/7/82. MNVK 2. csfség. 1952. vegyes tk. Összefoglaló jelentés a H.M. IV. Fcsfség II. Csfség és alárendelt alakulatai 1952. évben végzett munkájáról. Budapest, 1952. december 29. 28 HL MN 284/7/82. MNVK 2. Csfség. 1952. évi rendkívüli Ráf. jelentések. 6. sz. Rendkívüli rádiófelderítési jelentés az Olasz haderőről. Budapest, 1952. április 26. 29 Minderre lásd HL MN 284/7/82. MNVK 2. Csfség. 1952. évi rendkívüli Ráf. jelentések. 8., 14-, 19., 21., 22. sz. Rendkívüli rádiófelderítési jelentések. Budapest, 1952. május-december. 30 A fenti adatokat beszerző rádiófelderítés módszereiről, hálózatának kiépüléséről képet ad Dékány István - Szőnyi István: A magyar katonai rádiófelderítés története. Bp„ 2009. 110 p. 31 Bár a főosztályt csak az 1951. szeptember 28-ai parancs alakította meg, ténylegesen már a nyáron ebben a formában működhetett. Boreczky Beatrix: Az Államvédelmi Hatóság szervezete, 1950-1953. In: Gyarmati, 1999. 106. p.; Az előzmény az egységes Államvédelmi Hatóság felállítása, amely átvette a katonai biztonsági szolgálatot és a határon túli támadólagos elhárítási részleget, de ugyanakkor a szorosan katonai tárgyú hírszerzés megmaradt a Honvédelmi Minisztérium IV. Fó'csoportfó'nökség keretében. Okváth, 2000. 74- p.; A szervezeten belül az egyházi-vatikáni feladatokkal foglalkozó egységek változására lásd Vörös Géza: Egyházak az állambiztonsági dokumentumokban. Az egyházak működési feltételeinek keretei. In: Csapdában. Tanulmányok a katolikus egyház történetéből, 1945-1989. Szerk. Bánkuti Gábor, Gyarmati György. Bp., 2010. 293. p. A. A u 43
