Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Csorba László: A pártállamvédelmi hírszerzés kezdetei az Örök Városban 1946 és 1951 között

I) jugoszláv viszonylat,

II) osztrák viszonylat,

III) olasz viszonylat,

IV) nyugat-németországi viszonylat,

V) francia, brit és észak-amerikai viszonylat.

Olasz viszonylatban a következő adatok beszerzését igényelték:

1) az olasz haderő hadrendi tagozódása, mégpedig

a) a szárazföldi haderő,

b) a légierő,

c) a haditengerészet

tagozódása „családfás táblázatban”,21 a rendelkezésre álló szervezési adatokkal.

2) Az Olaszország területén lévő megszálló erők hadrendi tagozódása (családfás táblázatban).

3) Az olasz haderő és a nyugati megszálló erők elhelyezése, a hadrendi beosztás megjelölésével (vázlaton).

4) Repülőterek Olaszország területén, a befogadóképésség, valamint a jelenleg rajtuk lévő repülőgépek számának és típusának megjelölésével.

5) Tengeri támaszpontok és kikötők, a befogadóképésség, valamint a hozzájuk tartozó hajóegységek számának és típusának mejelölésével.

6) Katona-földrajzi adatok, hadiipar és általános gazdasági helyzet, - úgy, mint a jugoszláv viszonylatban (út- és vasúthálózat, a közlekedési vonalakon elhelyezkedő műtárgyak, hadiiparnál a gyártmányok és a gyártási kapacitás feltüntetésével) .n

A fenti listán látható, hogy a katonai hírszerzési igények listáján a legfőbb ellenség, Jugoszlávia állt az első helyen. Az ezt megalapozó érvelést - beleértve az olasz kapcsolat szoros függését a jugoszláv kérdéstől - világosan összefoglalja az a szakvélemény, amely „A déli és délnyugati hadműveleti irányok területének katonai-földrajzi kiértékelése” címmel készült és ma a néphadsereg vezérkari iratai között található. Jugoszlávia hét állammal határos - indul az okfejtés. - A hét állam közül a népi demokráciákkal (Románia, Magyarország, Bulgária és Albánia) a Tito banda uralomra jutása óta egyre fokozódó ellenséges magatartást tanúsít, de az imperialisták szolgálatában álló Olaszországgal, Ausztriával és a monarcho-fasiszta Görögországgal bizonyos rendezetlen területi kérdések ellenére is fokozatosan kiépíti a jószomszédi viszonyt. Számolni kell tehát azzal, hogy imperialista gazdáik parancsára Jugoszlávia együtt fog működni Olaszországgal, Ausztriával és Görögországgal. ”2 5 Ebből pedig az következett, hogy ha Jugoszlávia ellen preventív támadó lépéseket tervezett a magyar vezérkar, akkor annak szükségképpen érintenie kellett az olasz területeket is. És valóban, a Farkas Mihály vezérezredes, honvédelmi miniszter által jóváhagyott, 1951 júniusában kelt A magyar néphadsereg háborúja hadműveleti tervének kérdései című dokumentumban a következőket olvashatjuk: ,A délnyugati hadműveleti irány, a magyar hadsereg támadó hadműveletei számára a legfontosabb irány. Ez az irány az

21 A szakkifejezés azt jelenti, hogy a magasabb és az alsóbb csapategységek alá-fölérendeltségi viszonyát oly módon kell ábrázolni, ahogyan a genealógiai táblázatokon a rokonsági-leszámazási kapcsolatokat szokás. "" Hadtörténeti Levéltár. Magyar Néphadsereg (továbbiakban: HL MN) 195021. (10. doboz) Felderítési adatok összeállítása. Budapest, 1950. október 31. 0057-0060.

25 HL MN 1950/T. (10. doboz) 2. „A déli és délnyugati hadműveleti irányok területének katonai-földrajzi kiértékelése.” h. é. h. n. n.

41