Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Roland Widder: A vasfüggöny lebontásának úttörői a kultúrában. – A Mogersdorf Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion regionális előzményei a hidegháború idejében
V A rendszerek politikai szempontból ellentétes és ellenmondásos tulajdonságai ebben politikailag robbanásveszélyes és a lehető' legszűkebb térségben rövid idó'n belül összecsomósodtak, és a lehetó'ségek úgy keresztezték egymást, hogy olyan változások következzenek be, amelyek a nemzetközi diplomácia színpadán eló'ször észrevétlenek és nem annyira látványosak, mint inkább hatékonyak lehessenek, továbbá a megértés késó'bbi fázisait szolgálhassák. 1959 elején így utazott Joseph Wagner tartományfónök vezetésével a burgenlandi tartomány delegációja eló'ször gazdasági érdekeket szem előtt tartva Magyarországra. Kari Gruber, az 5 évvel korábban az Osztrák Köztársaságnak még valóban aktív külügyminisztere tagja volt ennek a delegációnak, ó'k a politikai, turisztikai és kulturális téren folyó rendszeres együttműködési sorozat úttöró'inek számítottak a következő évekre vonatkozóan. A Soproni Szimfonikus Zenekar 1963. június 16-ai kismartoni koncertje jelezte, hogy a magyar kormány ezen a nyáron olyan vonzó kezdeményezésekkel lépett fel, amelyek különösen látványosak voltak, a médiumok bőségesen elemezték, továbbá amelyeket az osztrák televíziózás eme úttörő korában a „nyugati” adók is bemutattak. Az Esterházy-kastélyban, többek között Joseph Haydn és Franz Liszt darabjaival megtartott fellépés az „ilyen típusú, nagyobb kulturális rendezvények között az első volt, amelynek az volt a feladata, hogy feltámassza és folytassa a régi hagyományt”.4 A Haydn-mauzóleumban tett látogatás, ahol a koszorúzást szimbolikus zenei közreműködés kísérte, a Bergkirche-ben addig is már évtizedek óta hagyománynak számító „Krisztus hét szava a keresztfán” nagypénteki előadása nyomatékosan adta meg a hangot mindannak, amelyek ennek a kismartoni, nagyközönség előtt megrendezett fellépés további kiemelkedő pontjai voltak. Ez a médiumok kísérte határnyitás olyan publicisztikai nyitánynak számított, amely példa nélkül állt közel 2 évtizeddel a háború vége óta. Június 28. és július 22-e között a magyar kormány a Soproni Ünnepi Játékok idejére a „soproni kishatárforgalom” formájában megkönnyítette a beutazási feltételeket, ahogy az osztrák kommunista párt helyi szervezete, a „Freies Burgenland” 1963. június 2-án a heti újságban írta. Több mint 33.000 ember valóban kihasználta a lehetőséget, hogy rövid lejáratú vízummal könnyen átléphessék a határt és kiváltképpen nagy devizaforgalmat gerjesztettek. Több mint 8200 autóban, Sopronba tartó kiilönvonatokkal és autóbuszokkal jöttek nyugatról Nyugat-Magyarország kommunista enklávéjába részben Fertőrákos/Kroisbach felé, ahol az impozáns barlangkoncertet tartottak. Gondosan dokumentálták, hogy a tömeg 92%-a osztrák látogató volt, a maradék 24 másik országból jött. Nem kellett költséges és viszonylag drága kérvényeket kiállítani a Magyar Népköztársaság bécsi követségén. Erre a célra olcsóbbá tett, 20 Schillinges beutazó engedélyt lehetett igényelni 1 nap időtartamra Kelénpataknál/Kilingenbachnál, közvetlenül a burgenlandi határátkelőnél. 4. Értelmezésünk szerint a burgenlandi-magyar határnyitás és a kulturális-turisztikai kapcsolatok ez a kis megugrása azért fontos és említésre méltó, mert azon események közvetlen előfutáraként értelmezzük, amelyek 1964 óta hozzájárultak a Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpozion létrejöttéhez. A Szentgotthárd/Mogersdorf mellett 1664-ben lezajlott csata ez 4 Freies Burgenland, 1963. jún. 16. 2. p. 413
