Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Csorba László: A pártállamvédelmi hírszerzés kezdetei az Örök Városban 1946 és 1951 között

jelentést tett Pálfinak, aki arra azt válaszolta, hogy Puynak nagy érdemei vannak, mivel magyar javakat mentett meg. A milánói szeszámgépek, amelyet [sic!] Puy és Hadnagy Domonkos akart ellopni, szintén jelentve lett Pálfinak, aki azonban gyorsan napirendre tért efelett. Puy egy olasz tábornokkal állott szoros nexusban. Ez a tábornok Musulini [sic!] alatt is szolgált, aztán az amerikaiak nyomására De Gasperi kormánya a biztonsági szolgálat vezetésével bízta meg. Pödör szerint ez volt Puy amerikai részéről való közvetlen irányítója. Hadnagy Domonkos, Magyar [sic!] Gyula, Szálai Karola, Bánfy Flórián,17 szintén Puy társaságához tartoztak, de ezekről nem tud ő semmit. Pödörnek Puyról igen rossz a véleménye. Egy ízben kibontotta a kat.pol.nak a levelét, amely Puy számára szólt, és utasítás volt benne Puy részére, azonban ennek a levélnek a tartalmáról nem nyilatkozik.’’18 Mindezek alapján aligha kétséges, hogy Puy Jenő valamilyen minőségben és mértékben dolgozott a magyar hírszerzésnek, de tevékenysége részleteiről egyelőre nincsenek más adataink. Pödör mellett egyébként a római magyar követség más beosztottjai is együttműködtek a katonai hírszerzéssel, annál is inkább, mert a háború után nem került sor katonai attasék delegálására a két ország között.19

A „kinn a végeken” dolgozó hírszerzők eredményes munkájának egyik legfontosabb feltétele az volt, hogy a megrendelők pontosan megfogalmazzák a hírigényt - vagyis azt, milyen tartalmú információ után kutasson a titkos munkatárs. Pár irat lehetővé teszi, hogy bemutassuk: konkrétan mit „rendelt meg” a felderítőktől a felső katonai vezetés, illetve hogy mik voltak a Jugoszlávia elleni információs érdeklődés közelebbi témakörei.

1950. október 31-én keletkezett az a szigorúan titkos minősítésű dokumentum, amelyben Bata István vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg pár héttel korábban kinevezett, új vezérkari főnöke20 összefoglalta, hogy a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Főcsoportfőnökségének milyen felderítési adatokra van szüksége a megfelelő tervező munkához. Már maguknak az igényeknek a csoportosítása is jelzi, hogy a szakanyagot készítő vezérkari tisztek - tisztában lévén a geopolitikai helyzettel - komoly jelentőséget tulajdonítottak az olasz relációnak:

17 Az attasé társasági életének említett szereplői feltehetó'en semmilyen kapcsolatban nem álltak kémtevékenységével.; Hadnagy Domokos hadmérnökkari alezredes részt vett a háborúból való kiugrási kísérlet keretében szervezett egyik akcióban, Náday István vezérezredes casertai repüló'útjának eló'készítésében, majd utóbb szintén Olaszországba került. Bokor Péter: Végjáték a Duna mentén. Interjúk egy filmsorozathoz. Bp., 1982. 320. p.; Magyary Gyula pápai kamarás, a Santa Rota ügyvédje és a Propaganda Fide egyetemének tanára pályájára lásd Beke Margit: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága, 1892-2006. Bp., 2008. 450-451. p.; Nagy; 1992. 233-234- p.; Magyar katolikus lexikon. Fó'szerk. Diós István. 8. köt. Bp., 2003. 514- p.; Németh László: Adalékok a római magyar lelkészség történetéhez. 1. rész, 1945-1963. = Magyar Egyháztörténeti Vázlatok - Regnum, 2002. 1-2. sz. 204. p.; Vajay Szabolcs: A máltai rend magyar lovagjai, 1530-2005. [Bp.], 2002. 1. köt. 430-431. p.; Florio Banff a jeles középkorász történész tevékenységére lásd Csorba László: Az erdélyi reneszánsz főpap esete a magyar kommunista hírszerzéssel. In: Emlékkönyv Egyed Ákos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Szerk. Pál Judit, Sipos Gábor. Kolozsvár, 2010. 59-67. p.; Szalay Karola, a híres balettművész 1941-1946 között Olaszországban élt és dolgozott. Magyar színházművészeti lexikon. Fó'szerk. Székely György. Bp., 1994. 721. p.; Horst Koegler: Balett-lexikon. Szerk. Körtvélyes Géza. Bp., 1977. 675. p.

18 ÁBTL 3.2.4. K-424. Pödör László ügye. Müller Károly áv. őrmester jelentése (Kistarcsa, 1951. október 10.). 14-15. p.

19 A témakör további részleteit „A római magyar követ jelenti... A magyar-olasz kapcsolatok története, 1945-1956” című, készülő könyvemben dolgoztam fel.

20 Bata pályájára Bölöny József: Magyarország kormányai, 1848-1992. 4. bőv., jav. kiad. Bp., 1992. 261-