Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Á. Varga László: Belitzky János (1909–1989) – Adalékok egy történész-levéltáros pályaképéhez
"vy Feltáró munkájáról szeptember 17-én egy valamivel több, mint három sűrűn gépelt oldalon számolt be a polgármesternek.39 A középkori magyar történelem iránti további vonzódását és az ezen a téren elért addigi eredményeit bizonyítja, hogy 1948. július 9-én tagja lett annak a bizottságnak, amelyet az Aquincumi Múzeum igazgatójának, dr. Szilágyi Jánosnak a vezetésével Óbuda (ma: Budapest) középkori helyrajzának tisztázásával bíztak meg.40 Annak ellenére, hogy tudomásunk szerint a két világháború között egyetlen pártot sem preferált párttagkönyvvel, 1945 őszén mégis belépett a Magyar Kommunista Pártba.41 A Magyar Dolgozók Pártjába (továbbiakban: MDP) valószínűleg azért nem vették át, mert 1948 januárjában anyakönyviig is áttért az ókatolikus hitre,42 amely vallási irányzattal történeti tanulmányai során került szoros kapcsolatba. Ezt követően az ókatolikus egyház 1949. január 23-án, Budaörsön tartott zsinata szinódusi tagnak, illetve teológiai tanárnak választotta meg a főiskola történettudományi tanszékére.43 Valószínűleg egyházi szerepvállalásával függhetett össze, hogy 1949. január 31-én távoznia kellett Budapest Székesfőváros Levéltárból.44 39 A beszámoló végén megjegyzi, hogy a „tisztább kép nyerése érdekében feltétlen szükséges lenne még a következő városok és községek levéltárainak átnézése: Kalocsa, Kiskunhalas, Baja, Szeged, Csongrád, Szolnok, Jászberény, Szabadszállás, Fülöpszállás, Kiskőrös, Solt, Dunavecse, Dunapataj, Kuskunfélegyháza. Ezek [a települések] mind Duna-Tisza köziek és talán az lenne a helyes, ha ennek az országrésznek alapos kikutatása után mennénk csak tovább. Egy kétségtelenül megállapítható: nem a török pusztította el ezeknek a területeknek iratanyagát. Fennáll tehát annak a lehetősége, hogy még számos, eddig ismeretlen adatot találunk." Majd beszámolója zárásaként arra kérte a polgármestert, hogy október folyamán tegye számára ismét lehetővé a kutatást, folyósítson részére a költségek fedezésére 600-700 Ft-ot. A feltáró munka folytatásáról nincsenek információink. NML Belitzky János ir. Levelezések. 40 A bizottságnak Belitzky Jánoson kívül tagja volt még Schauschek János, Molnár József, Csemegi József és Bártfai Szabó József. Uo. Lásd. az 1948. július 10-én keltezett 557/1948. számú beszámolót. 41 Egyes nyomok arra utalnak, hogy 1946-ban a levéltárban pártcsoportbizalmi volt. NML Belitzky János ir. 32. doboz. Versek: 158. p.; A rendelkezésünkre álló források nem teszik lehetővé, hogy eldönthessük: az MKP-be való belépésében mennyi játszottak szerepet meggyőződésből fakadó motivációik, s mennyiben egyéni érvényesülési stratégiák. 42 A római katolikus vallásból kiszakadt keresztény felekezetet kell értenünk rajta, amely az ősegyház hitéhez való visszatérést hirdette. Azt követően jött létre, hogy 1870-ben kihirdették a pápai tévedhetetlenség dogmáját. Főleg Németországban és Svájcban terjedt el. Első kongresszusukat 1871. szeptember 21-én tartották Münchenben, ahol Rómától független egyház alakítását határozták el. 1872-ben hivatalosan is felvették az ókatolikus nevet, megszervezték saját egyházukat, s hozzákezdtek a plébániák alapításához. 1873-ban püspököt is választottak. A mise nyelvévé a németet tették, megszüntették a gyónást, a böjtöt és a cölibátust, illetve elvetették a szeplőtelen fogantatás dogmáját. Magyar katolikus lexikon. Főszerk Diós István; szerk. Viczián János. 9. köt. Bp., 2004- 963. p.) A Katolikus Lexion nem tesz említést a magyar ókatolikusokról. 43 Fennmaradt egy kézirattöredéke, amelyet a magyar ókatolikus hittudományi főiskola előkészítő féléve tananyagának szánt, s „Az ókatholikus gondolat és az ókatholikus egyház rövid története” címet viseli. Belitzky ezen a kézirattöredéken magát a főiskola nyilvános rendes tanárának nevezi.; Ismerjük a tervezet szerkezeti vázát: „Bevezetés. I. Az ókatholikus gondolat a reformációig. II. Az ókatholikus gondolat a reformációitól a vatikáni zsinatig. III. A vatikáni zsinat. IV. A latin szertartású egyház reformja. V. Az ókatholikus egyház megalakulása a különböző európai államokban. VI. A magyar ókatholikus mozgalom és egyház- Befejezés.” Ezek közül a Bevezetés és az I. fejezet egy része készült el a 313. évi római zsinatig. 44 NML Belitzky János ir. Életrajzok. 1949. március 15.; Az 1942. és az 1949. évi elbocsátása, illetménybeszüntetése és végkielégítése kapcsán a polgármesteri hivatal I. ügyosztályán keletkezett 13.309/1942. illetve az 1.120., a 2.782. és az 5.158/1949. számú iratokról van tudomásunk. Ezek közül Belitzky János 1971. évi nyugdíjazásakor Budapest Főváros Levéltára (továbbiakban: BFL) csak az 1949. évi elbocsátására vonatkozó 1.120/1949. számú iratot tudta eredetiben megküldeni a Fővárosi Tanács Vb. Gazdasági Hivatala Számviteli és Pénzügyi Osztályának. Az irat azóta sem került vissza a BFL-be. így továbbra is csak feltételezésekre vagyunk utalva úgy az 1942. elbocsátásának, mint az 1949. évi távozásának körülményeire vonatkozóan. BFL iratai 197/77. VII./1971. iktatószám. 398
