Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Á. Varga László: Belitzky János (1909–1989) – Adalékok egy történész-levéltáros pályaképéhez

Ettől kezdve 1951 szeptemberéig nem volt végleges állása. Ezen időszakban többek között újságszerkesztést vállalt a Pest Megyei Lapkiadó Vállalatnál, útépítőmunkásként dolgozott a Budapesti Útfenntartó Vállalatnál, majd a dömsödi Hengermalomnál volt könyvelő, ahol 1951 áprilisáig foglalkoztatták. Ezt követően alkalmi munkából tartotta el családját, mint szövetkezeti gyógynövény-felelős, termelőszövetkezeti kertész stb. Legalábbis papíron, mert csak így tudta elkerülni, hogy munkakerülőnek minősítsék.

1951-ben Decsov Lajos, a dömsödi iskola igazgatója „fedezte fel”, hogy tanári diplomája is van, s így 1951. szeptember 1 -jén Pest megye Ráckevei járásában található Apaj-pusztai (Dömsöd) Állami Általános Iskolába - amely lényegében a helyi állami gazdaság iskolája volt - nevezték ki tanítónak, majd 1951. október 14-én vezető-taní- tónak, illetve 1953. december 16-án igazgatónak. Ezen utóbbi beosztásban 1960 augusztusáig maradt.4’ Apajpusztai évei alatt iskolát, tanítói lakásokat, óvodát építtetett, közben elnöke volt a ráckevei járási Népfrontnak is.

A mindennapjait szinte teljesen lekötő vezetői beosztás mellett valószínűleg tudatosan törekedett arra, hogy továbbra is fenntartson valami kapcsolatot a tudományokkal. Feltételezhetően ezért vállalkozott arra, hogy egy tőle igen távol álló tudományterületre is átmerészkedjen, s egy kollégájával tervbe vegye „A matematika történeté”-nek megírását.46

Minden valószínűség szerint a tudományos munka iránt továbbra is meglévő vonzalma vezérelte abbéli szándékában is, hogy' mint a járási Népfront-elnöke 1958. július 15-én javaslatot tegyen a Pestmegyei Szemle című negyedévente, vagy 2 havonta megjelenő folyóirat megindítására. A lapot a Pest Megyei Hazafias Népfront politikai és kulturális fórumának szánta, amelyet a következő évben, tehát 1959-ben kívánt megindítani, mivel az egybeesett volna a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulójával. A folyóiratot hasonló tartalommal kívánta megtölteni, mint amilyen akkor a Soproni Szemle és a Vasi Szemle volt.4'

1955-ben addigi baloldali tevékenységét - párttagságát - 1945-ig visszamenőleg elismerték (rehabilitálták), s ezzel párhuzamosan visszavették az MDP-be.

Kiskunlacházán 1960. szeptember 1. és 1963. június 30. között volt iskolaigazgató. 1963. július 1-jével a balassagyarmati székhelyű megyei múzeum tagmúzeumához, a salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumhoz került, ahol 1969. november 15-ig igazgatóként, majd 1969. november 16-tól 1971. június 30-ig, nyugdíjazásáig ugyanott, tudományos főmunkatársként tevékenykedett. Nyugdíjba vonulásáig főleg ismeretterjesztő cikkeket közölt, amelyek döntően a Nógrád című megyei lap hasábjain jelentek meg. Nógrád megyei vonatkozású fő művét, a Salgótarján történetének 1. kötetét, valamint a Balassagyarmat történetének feudáliskori részét már nyugdíjasként írta meg.

4’ Ekkor Kiskunlacházára helyezték iskolaigazgatónak. NML Belitzky János ir. Életrajzok. Személyi adatlap 1951-ből.

46 NML Belitzky János ir. Levelezések. Apaj-puszta, 1958. május 26.

4‘ NML Belitzky János ir. Levelezések. 1958. július 15-ei levél. A periodika megjelenéséről nincs tudomásunk.

399-A