Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Varga László: Történészek a hidegháború frontján. – Állambiztonság a Kádár-korszakban

V

az Országos Ösztöndíj Tanács hozta meg, az útlevelet pedig természetesen a „BM” adta ki. Ezek a közbeiktatott „állomások” megfelelő alkalmat nyújtottak egy-egy „elbeszélgetésre”, vagyis a beszervezés megkísérlésére.

Az ajánlatot persze gond nélkül el lehetett utasítani, ezzel még a kiküldetés sem került veszélybe. A vizsgált esetek közül azonban egyedülálló Fejes Judit,1 * * * * * 7 akit az Útlevél Osztályra idéztek be 1974 márciusában, de fel sem fogta, mi a fenét akarnak tóle, magyarázták egyszer-kétszer, többször, de nem értette. Végül hazazavarták mondván, „operatív feladat ellátására nem alkalmas".8

„BÉKÉS GÁBOR"9

Egyetemi tanulmányait követően a Fasori Evangélikus Gimnáziumban tanított, majd a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársaként társszerzője a 7. és a 8. osztály számára készített történelem tankönyveknek, ez utóbbiért 1949-ben - megosztva - Kossuth-díjat kapott. 1949-től haláláig az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa.

Nincs információnk arról, hogy vállalt-e „Békési Gábor” bármilyen szerepet a forradalom napjaiban, de annak céljait magáénak vallotta, Göncz Árpád és Kardos László,10 némileg Bibó baráti köréhez tartozott, leginkább pedig részt vállalt utólag a forradalom dokumentumainak megmentésében, az intézetben történt elrejtésében. Ez egy viszonylag széles, de azért illegális akciónak számított, nem is korlátozódott kizárólag a Történettudományi Intézetre, így természetesen a politikai rendőrség is tudott róla, még „Békés Gábor” szerepéről is.

1962 januárjában „Békés Gábort” meghívták a miskolci helyőrségbe, tartson egy előadást a magyar hadtörténelemről, a Tiszti Házba invitálták a részletek megbeszélésére. 2 napos útról beszéltek. Január 11-én meg is jelent az ígért személyautó, hogy Miskolcra vigye, kísérője azonban közölte, hogy előbb a parancsnokhoz kell menniük, mert akárki nem léphet be egy katonai objektumba.

így kötettek ki egy igazi ÁVH-s villában a Svábhegyen, ahol három civil ruhás fogadta, egyikük Virág százados, a másik a parancsnok, Harangozó Szilveszter őrnagy.11 Kollegákról, történészekről beszélgettek, majd bebörtönzött barátairól. „Békés Gábor” ekkor fogta fel, mit is akarnak tőle, védte őket, de a „parancsnok” szorongatta.

Végre dél körül Harangozó közölte vele, az 1956-os ügyeket szeretnék lezárni. Ott tartották éjszakára is, este, még másnap is önvallomását íratták. Csak délután

1 Az ilyen és hasonló témával foglalkozó történész számára feloldhatatlan dilemma, mikor nevezze meg

névvel értekezésének alanyait, mikor használjon monogramot, vagy - amint az leginkább bevett - mikor írjon róluk állambiztonsági „fedőnevükön”. Ez utóbbival azonban F. J. nem rendelkezett. A továbbiakban viszont maradok a fedőnévnél, ami némileg farizeus megoldás, hiszen egy, a „szakma” számára

szánt publikáció olvasóinak nem lehet nagy gond a feloldás.

s Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (továbbiakban: ÁBTL) Hálózati, operatív és vizsgálati

iratok. A BM III/I. Csoportfőnökség és jogelődjei által kezelt dossziék. Operatív dossziék (továbbiakban: 3.2.5.) 0-8-448.

9 ÁBTL Hálózati, operatív és vizsgálati iratok. A Központi operatív nyilvántartást végző szervezeti egységek által kezelt dossziék. Munka dossziék (továbbiakban: 3.1.2.) M-22533.

10 1957-ben még egy monstre - mintegy 100 vádlottas - pert terveztek az „ellenforradalom” lényegének leleplezésére, amelynek Kardos László lett volna a fővádlottja.

11 Harangozó Szilveszter - némi előzmények után - már fiatalon Péter Gábor titkárságát vezette, pályája csúcsán viszont az ő örökébe lépett, miniszterhelyettesként irányította 1989-ig az állambiztonsági szolgálatot.

383