Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Varga László: Történészek a hidegháború frontján. – Állambiztonság a Kádár-korszakban

JkM'

V

arga László

Történészek a hidegháború frontján- Allambiztonság a Kádár-korszakban Tévképzet, hogy a kommunista politikai rendőrség kizárólag a rendszert veszélyeztetó'k, vagy annak alapjait megkérdőjelezők viszonylag kisebb csoportjait és magányos harcosait figyelte volna meg. Az Államvédelmi Hatóság (továbbiakban: ÁVH) által (is) gyakorolt totális elnyomás nagymértékben kiváltó oka volt az 1956. évi forradalomnak, nem véletlen tehát, hogy annak éle - az erőszak - zömmel éppen az ÁVH tagjai ellen irányult.

A forradalom győzelmének több mint szimbolikus aktusának számított, amikor Nagy Imre miniszterelnök és Münnich Ferenc belügyminiszter október 28-án bejelentette az ÁVH feloszlatását. Ezt a testület egy kisebb, de azért még mindig jelentős része azzal „élte túl”, hogy átállt, átszaladt a Magyarországon átmenetileg tétlenségre ítélt szovjet csapatokhoz, majd tevékenyen részt vett a második szovjet agresszióban, még inkább a szovjet csapatok „különleges egységei” által azonnal megkezdett letartóztatásokban és kihallgatásokban.

A kádári Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első ülésén újra döntött az ÁVH feloszlatásáról.1 Ez ugyan a vidékre vonatkozott, de azért, mert ott történtek kísérletek az ÁVH formális újjászervezésére.2 Nem véletlen, hogy a szovjet Államvédelmi Bizottság (KGB) Budapesten ténykedő főnöke, Szeröv tábornok, aki csak utólag szerzett tudomást a rendeletről, 2 nappal később Kádár János miniszterelnökkel és annak helyettesével, Münnich Ferenccel éles vitába keveredett. Hiába vetette fel Kádár, hogy a belügyminisztérium (továbbiakban: BM) hemzseg a kompromittált ÁVH-s tisztektől, végül kompromisszumként megegyeztek, nevezzék a szolgálatot a jövőben a régi kádereket megtartva politikai osztálynak.5 Így is történt, miközben 1957. január 8-ig 4986 ávóst „vizsgáltak felül”, addig közülük mindössze 15-öt ítéltek állambiztonsági munkára alkalmatlannak.4

Máig legendaként él, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1961. évi, illetve 1962. augusztusi határozatát követően a BM állományából szinte maradéktalanul elbocsátották az egykori AVH-sokat.

‘ 5003/1956. (XI.7.) BM rendelet.

2 Kaján Erzsébet: Az ÁVH felszámolása, 1953-1957. ÁVH-ból Politikai Nyomozó Osztály. = História 2002. 7. sz. (továbbiakban: Kajári, 2002.) 13. p.

3 J. D. Orechowa - W. T. Sereda - A. S. Stylakin: Der KGB und die Errrichtung des Kádár-Regimes. Dokumente. In: Entstalinisierungskriese in Ostmitteleuropa, 1953-1956. Vom 17. Juni bis zum ungarischen Volksaufstand. Politische, militärische, soziale und nationale Dimensionen. Hrsg. Jan Foitzik. Paderborn, 2001. 357-359. p.

4 Kajári, 2002. 15-16. p. Mondani sem kell, hogy nagyságrendileg nagyobb volt - 10% - a rendőrségtől „árulás” vagy pusztán „megingás” miatt elbocsátottak aránya.

381