Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Soóss István: Tiszti építőszék Vasban, 1824. – Adalékok egy vármegyei tisztújítás történetéhez
szeírására és a szavazásra jogosultságukra, a karok és rendek az 1823. szeptember 15-ei vármegyei közgyűlésen körültekintően megvizsgálták, és azzal kapcsolatban több észrevételt és kiegészítést tettek. A deputáció mindezeket figyelembe véve többe helyen megváltoztatta korábbi javaslatát, az alábbiakat terjesztette a vármegye elé: 1) hozzájárult ahhoz, hogy azok a személyek is, akik ugyan büntető eljárás alatt álltak, de büntetésüket már letöltötték és önmaguk jobbítására ígéretet tettek, a „reájok hármalott motsok- tól magokat meg tisztították",11 a voksolók lajstromába felvetessenek. A bizottság hasonlóképpen engedélyezte, hogy beiktassák a szavazásra jogosultak közé azokat az apjukkal egy háztartásban élő fiúkat, akik „már statust választottak” vagy törvényes idejüket, azaz nagykorúságukat - 24- életév - betöltötték. A deputáció az árvák ügyében is hajlott az engedményre, nevezetesen úgy határozott, hogy a 16 év alattiak nevében apjuk voksolhat, az ennél idősebbeknek pedig, mivel ők „akkor már egyébb törvényes dolgok tellyesítésére a’ törvény szerint is”28 alkalmasnak találtattak, adják meg a választójogot. A bizottság továbbá szavazati joggal ruházta fel azokat „a hajadon fehér személyeket” is, akik birtokaikat már önállóan igazgatják és nem állnak gyámság alatt.29 Úgy tűnik - a jelzett változtatások ellenére - a vármegyei közgyűlés továbbra sem volt megelégedve az 1822. évi választási statútummal és ismét felülvizsgáltatta azt. Erre utal az 1824- május 3-ai közgyűlésnek a választójogosultság tekintetében hozott újabb határozata. Ebben a szavazati jogot mindazok számára is biztosítani kívánták, akik az építőszéken személyesen nem tudnak megjelenni. Közéjük tartoztak a hivatali munkájuk vagy egyéb elfoglaltságuk miatt távol lévők, valamint a nemesi özvegyek. Mindkét csoport esetében azonban feltételül szabták, hogy az általuk valamely személynek teendő meghatalmazást egy szolgabíró és egy esküdt jelenlétében adják meg. Azok a külföldön tartózkodó vármegyebéli személyek pedig, akik élni kívántak szavazati jogukkal, kötelesek voltak az illetékes szervek igazoló levelével hitelesen bizonyítani voksolási jogosultságukat. A közgyűlés a fenti változtatások mellett elhagyni vélte a deputációnak azt a javaslatát, amely szerint nem terjeszthető ki a szavazóképesség azokra a személyekre, akik máshonnan költöztek a vármegyébe, de eddig elmulasztották igazolni nemességüket. A karok és rendek úgy látták, hogy ez nem lehet elégséges indok a választásból történő kizárásukra, ugyanis ezeknek a személyeknek a nemessége a rokonság és szavahihető ismerősök révén is bizonyítható, azaz az a „Köz Tudományra bizonyos" és így nincs szükség hiteles nemes levelük felmutatására. A karok és rendek továbbá több módosító indítványt nyújtottak be több mint 60 fő szavazati jogának 2‘ Prothocollum Deputations Consrciptionum Gremialium I [nclyti] Comitatus Castriferrei Nobiliura ad actum Restaurationis deservientem revidendum. MOL A 39. Magyar Kancelláriai Levéltár. Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája. 1770 utáni regisztratúrák. Általános iratok. Acta generalia (továbbiakban: A 39.) 17076/1824. Csatolva a 2091. sz. alatt másolatban az 1823. szeptemberi és 1824. májusi közgyűlések módosító indítványai és határozatai: „Az 1824 Észt. October Ilikén Szombathelyen tartatott T. N. Vass Vármegye Köz Gyűlés alatt az Deputációnak ezen Munkája fel olvastatván, ez erant következendó'k határoztattak meg és ugyan:” 28 MOL A 39. 17076/1824.
