Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Soóss István: Tiszti építőszék Vasban, 1824. – Adalékok egy vármegyei tisztújítás történetéhez
megállapítása, illetve tisztázása ügyében.30 Források hiányában nem ismert, hány embert érintett ez a jóhiszemű „engedmény” és mennyiben befolyásolta ezek száma a tisztújítás végső eredményét. A deputáció az említett módosítások kapcsán a közgyűlés 3 hónappal később - 1824- augusztus 23. -, miután az átdolgozott statútumot a deputáció a vármegye elé terjesztette, az ismételten behatóan foglalkozott a választójogosultság kérdésével. Elfogadta a bizottságnak azt a javaslatát, hogy az ún. „betstelenek”, azaz a törvényszéki büntető perekben büntetésre ítéltek és az elszenvedett büntetés után sem adták Jobbulásoknak semmi Jeleit",31 ki legyenek zárva a szavazásból. Mindazokat azonban, akik ellen jóllehet peres ügy volt folyamatban és elítéltettek, de büntetésüket már régen letöltötték és „magokat meg jobbétván az akkor reájok hárámlott motsoktól magokat meg tisztétották"31 alkalmasnak találták a voksolásban részvételre. Hasonlóképpen megadta a deputáció a szavazati jogot az apjukkal egy háztartásban élő fiúgyermekeknek, akik azonban „már statust választottak, vagy az eő törvényes idejeket [24. év] meghaladták".33 Az árvák esetében viszont a bizottság azzal a kikötéssel élt, hogy amennyiben azok aló. életévüket be nem töltötték, a gyámatya vagy gondviselő a gondviselésére bízott család nevében szavazati jogával bírhat. Amennyiben pedig az árva túllépte a 16. életévét, és ekképpen a törvények szerint alkalmas más törvényes ügyek teljesítésére, megengedett számára a voksolás. A deputáció megváltoztatta az özvegyek választási jogáról tett első javaslatát is. Nemcsak számukra biztosította a voksolást, hanem azon hajadonok számára is, akik Jószágaikat magok kormány ózzák”34 és nem állnak gondviselő felügyelete alatt. Ugyancsak engedélyezte nem a vármegyében élő, de itt is birtokkal rendelkező birtokosoknak a szavazás jogát, amennyiben személyesen nem tudnának megjelenni az építőszéken. Azaz az özvegyekéhez hasonló módon, meghatalmazottjaik révén élhetnek szavazati jogukkal. Ezt azonban azzal a feltétellel tehetik meg, hogy a meghatalmazott meghatalmazását egy vármegyei szolgabíró és egy esküdt jelenlétében kapja meg, és azt az építőszéken a választási deputáció előtt felmutatja. A bizottság azonban általánosságban feltételként szabta meg, hogy a voksoláson kizárólag nemesi származásúak vehetnek részt. Azaz olyan személyek, akik hitelesen igazolták nemességüket. Azok, akik ezt még nem tették meg, köztük a vármegyébe költözött nemesek, mindaddig, amíg okirataikat nemességükről nem mutatják be, nem kerülhettek fel a szavazók lajstromára. Külön szavazati jogot kapott Kőszeg szabad királyi város, illetve a képviseletében (ablegatus) szavazó személy.35 Egyenként foglalkoztak azokkal a személyekkel, akiknek szavazati jogát időközben tisztázták, illetőleg azokkal, akiknek - 62 fő esetében - szavazati joga körül kételyek merültek fel. A világiak közül az olyanokat, akik büntetőeljárás alatt álltak, a katolikus papság soraiból pedig azokat, akik nem plébánosok, 30 MOL A 39. 17076/1824. 31 Uo. 32 Uo. 33 Uo. 34 Uo. 35 MOL A 39. 17076/1824.
