Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Gerhard Pferschy: Határviszályok. – Háborúk és Fehde-harcok az osztrák–magyar határtérségben
Ar került sor, úgy ezek helyi hatalombirtokosai azok nevében háborúkat vezettek a határon túlra. Ezek nem hódítani akartak, hanem azt, hogy az ellenfélnek kárt okozzanak, amiként ez volt a középkori Fehde-harcok lényege. Mégis, kimondottan az egyes uralkodók szándékának tudható be, hogy a szomszéd országokat elfoglalják, miként az Babenberg II. Frigyes herceggel is történt, aki kihasználva, hogy Magyarország a mongolok betörései miatt meggyengült, magyar ha- j tármegyékre akarta rátenni a kezét.4 Aztán jött IV. Béla és fia István, akik a maguk javára fordították a Babenbergek uralma és a birodalmi interregnum után létrejött hatalmi vákuumot, és kísérletet tettek arra, hogy Stájerországot Szent István koronája birodalmába kebelezzék be.5 A cseh király, II. Premysl Ottokár személyében nagy ellenfélre talált, akivel az 1254- évi budai békében osztozkodni kellett a zsákmányon. Már eleget írtak arról, hogy az öntudatos stájer nemesség annyira csalódott a helytartó szlavón István herceg uralkodási stílusában, hogy le kellett cserélni IV. Béla fiával, V. Istvánnal. A zsákmányon való osztozkodás azonban nem tartott sokáig. 1259-ben érezhetővé vált a stájer nemesek lappangó elfordulása és csatlakozása. Ottokárhoz. Ottokár Groissenbrunn mellett 1260-ban aratott győzelme után Magyarország kénytelen volt lemondani Stájerország déli feléről. V. István később II. Ottokár királlyal történt összecsapásaiban azután nem habozott újra betörni a határon túlra, s noha ekkor már nem Stájerországért folyt a küzdelem, végigpusztította az országrészt. Másfelől azok a stájer kontingensek, akik Ottokár oldalán harcoltak, hazafelé Varasd vármegyére törtek. Vajon ennek hátterében a bosszú állt? Vagy a győztesek önteltségéről volt szó?6 Az „aranykirályról”, Ottokárról alkotott stájer képet beárnyékolja Siegfried von Mahrenberg feltűnést keltő sorsa, aki a határokon innen és túl hol Karintiai Fülöp, hol Magyarország vagy Ottokár oldalán harcolt. Ezért árulóként Prágában szörnyű véget ért.7 A határon élni gyakran azt jelentette, hogy veszélyesen élni. Amikor a Flabsburgok megszerezték az Osztrák és a Stájer hercegséget, új helyzet alakult ki. I. Rudolf királynak sikerült az ifjú IV. László magyar királlyal szoros köteléket kialakítani, ami lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy 1278-ban legyőzte Ottokárt.8Magyarországon a nemesség a királysággal szemben csak nehezen tudott érvényesülni. Különösen a határ4 Maximilian Weltin: Der Kampf um das westungarische Grenzgebiet. Das heutige Burgenland. In: Österreichische Geschichte, 1122-1278. Hg. Wolfram Herwig. Wien, 1999/2003. (továbbiakban: Weltin: l Der Kampf um das westungarische Grenzgebiet.) 262-269. p., itt 267. p. 5 A következőkhöz: Gerhard Pferschy: Ottokar II. Premysl, Ungarn und die Steiermark. In: Ottokar Forschungen 1978/79. 73-91. p. (Jahrbuch für Landeskunde von Niederösterreich; 44-45.); Berthold Sutter: Die Steiermark in Zeiten des Umbruches. Zum Kampf um die Steiermark im Interregnum und ihre Leistungen nach 1282 zur Rettung der Herrschaft des Hauses Habsburg in Österreich. In: 800 Jahre Steiermark und Österreich, 1192-1992. Der Beitrag der Steiermark zu Österreichs Größe. Graz, 1992. 97-144- p. (Forschungen zur geschichtlichen Landeskunde der Steiermark; 35.) 6 Urkundenbuch des Burgenlandes und der angrenzenden Gebiete der Komitate Wieselburg, Ödenburg und Eisenburg. Bd. 2., 1271-1301. Bearb. von Irmtraut Lindeck-Pozza. Wien, 1965. 40. p. Nr. 61.; Urkundenbuch des Herzogtums Steiermark. Bd. 4-, 1260-1276. Bearb. von Heinrich Appelt, Gerhard Pferschy. Wien, 1975. 292. p. Nr. 485. Gerhard Pferschy: Zur Bedeutung Siegfrieds von Mahrenberg. In: Festschrift Friedrich Hausmann. Hrsg. Herwig Ebner. Graz, 1977. 367-378. p.; Alfred Ogris: Der Kampf König Ottokars von Böhmen und das Herzogtum Kärnten. In: Ottokar Forschungen, 1978/79. (továbbiakban: Ottokar-Forschungen.) 92-141. p., itt 136-139. p. Ehhez vesd össze Ottkár eljárásának vélhető indokait: K. Hoensch: Premysl Otakar II. von Böhmen, der „goldene König”. Graz 1984- 166. p. 8 Andreas Kusterin: Probleme um die Kämpfe zwischen Rudolf und Ottokar und die Schlacht bei Dürnkrut und Jedenpeigen. In: Ottokar Forschungen. 226-311. p. 316 A
