Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Gerhard Pferschy: Határviszályok. – Háborúk és Fehde-harcok az osztrák–magyar határtérségben

Gerhard Pferschy

Határviszályok

\j- Háborúk és Fehde-harcok az osztrák-magyar határtérségben Ha visszagondolok, gyermeki eszméléseim egyik legmaradandóbb emléke maradt az a kirándulás, amelyet szüleimmel tettem szülővárosomból, Fürstenfeldről Szentgott- hárdra valamikor 1936-ban vagy 1937-ben. A magyar határőrök remek sapkáját és egyenruháját legalább annyira megcsodáltam. Azóta újra és újra elfog a sóvárgás, hogy megtudjam, milyen emberek laktak ott, hogy néztek ki és hogy miként éltek.1 Ehhez kapcsolódott még a nagypapáról szóló családi hagyomány, akit néhány évre Szentgotthárdra küldtek iskolába, hogy idegen nyelvet tanuljon, ami persze jól jöhetett az üzleti tevékenysége során. Ahogy az később be is következett a regionális történelem folyamatos feltárásával, ezeknek a határvárosoknak a jó- és balsorsa sohasem volt független eme határok békés, nyitott voltától, avagy háborús elzártságától.

Kedves barátom, történetileg mindkettőnk élete nagy hatalmi rendszerek perifériáján folyt le és folyik ma is, olyan határtérségekben, amelyek olykor felmorzsolódtak, ha a hatalom birtokosai úgy akarták. Ennek az lett a következménye, hogy a térség önállóbb hatalmai gyakran követeltek maguknak függetlenséget, szabad teret és lehetőséget, hogy kiépíthessék a kistérségi hatalmukat. Ez történt a Lapincs és a Kusnica határfolyók mindkét partján. Noha ez ma már jelentéktelennek tűnik számunkra, végül minden terjeszkedési kísérlet meghiúsult, de a rablóhadjáratok mellett is voltak bizony ilyen kísérletek. így érte el a magyar fennhatóság a Pozsony mellett a bajor seregeken 907-ben aratott győzelem után a Mura és a Rába vízválasztóját, amelynek révén Kelet-Stájerország lényegében elnéptelenedett, erdős határzónává vált.2

Csak III. Frigyes császár hadjáratai, 1042-1043 után történt hatalomváltás Kelet- Stájerországban, s váltak az említett folyók tartós „államhatárrá” Magyarország és a Német-római Birodalom között, ekkor tettek ténylegesen kísérletet arra, hogy mindezt megváltoztassák. Békésebb korszakok lehetővé tették, hogy Nyugat-Magyarország és Kelet-Stájerország térségeinek kölcsönös átjárását a kolonizáció számára, ami lokálos hatalmak kialakulásához vezetett.5 Amennyiben az uralkodók között konfliktusokra

1 Fürstenfeld. Die Stadtgeschichte. Hg. Gerhard Pferschy: Fürstenfeld, 2000. 127 p.

1 Fritz Posch: Die deutsch-ungarische Grenzentwicklung im 10. und 11. Jahrhundert auf dem Boden der heutigen Steiermark. In: Südost Forschungen. 1963. 126-139. p. (Internationale Zeitschrift für Geschichte, Kultur und Landeskunde Südosteuropas; 22.); Heinrich Purkharthofer: Mons Predel. Zur Siedlungsgeschichte des Gebietes zwischen mittlerer Mur und Raab, ln: Siedlung und Herrschaft. Graz, 1979. 1-91. p. (Veröffentlichungen des Steiermärkischen Landesarchivs; 9.)

3 Fritz Posch: Die Besiedlung und Entstehung des Landes Steiermark. In: Das Werden der Steiermark. Die Zeit der Traungauer. Feschrift zum 800. Wiederkehr der Erhebung zum Herzogtum. [Publ.] Gerhard Pferschy. Graz, 1980. 23-62. p. (Veröffentlichungen des Steiermärkischen Landesarchivs; 10.)

315