Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Melega Miklós: „Hogy nevünk ne tűnjön el” – Egy nevezetes szombathelyi polgárcsalád, a Hübnerek története, 1795–1920
Sr ben - valószínűleg 1784-1786 között, a II. József-féle telepítési akció során - érkeztek a Bánátba.7 Feltételezhetően a Baden-Würtenberg-i Appendorf nevű kis településen születhetett az 1750-1760-as években az a Hübner (I.) János (Joannes Hebner),8 aki a császári felhívásra jelentkezve a magyarországi Temesgyarmatra (ma: Giarmata, Románia) került. Valószínűleg ezután kötött házasságot Jakobs Theresiaval, akitől négy gyermeke született.9 Hübner (I.) János molnárként dolgozott, és szorgalmas munkája eredményeként saját malom építésébe kezdett. Erre a vállalkozásra minden bizonnyal az bátoríthatta, hogy I. József 1789-ben egy rendeletével felszámolta a malomfenntartás földesúri monopóliumát. Az uralkodó azonban halála előtt, 1790. január 26-ai resolutiójával többek mellett ezt az intézkedését is visszavonta, így Hübner (I.) János váratlanul kétségbeejtő helyzetbe került. A már csaknem teljesen elkészült, és beüzemelésre váró malmára ugyanis a földesúr - tekintve, hogy a vízjog visszaszállt rá, és a földterület is az övé volt - rátette a kezét. A becsületes munkája eredményét egyik napról a másikra elveszítő molnár idegrendszerét annyira megviselte ez az igazságtalan eljárás, hogy mély depresszióba zuhant. A családi visszaemlékezések szerint 1 éven át szótlanul üldögélt a kinyitott Biblia fölött és nem is vett tudomást a külvilágról, a körülötte zajló eseményekről. Négy gyermekük nevelése mellett így feleségére hárult a család megélhetésének biztosítása is. Hübner (I.) János ugyan idővel lassanként újra munkaképessé vált, az átélt mély megrázkódtatás emléke azonban generációkon át megőrződött a családi hagyományban, és feltételezhető, hogy a família öntudatos polgári mentalitása és következetes feudalizmusellenessége is részben erre az esetre vezethető vissza.10 A rövid és sikertelen temesgyarmati évek után a család kissé távolabb - valószínűsíthetően Temesvárra (ma: Timijoara, Románia) - költözött, és itt élte napjait a házaspár, egészen az 1820-as évek elején bekövetkezett halálukig. Négy gyermekük közül csak a később Vas vármegyébe származott, és vagyonukat öröklő fiuk, János életútjáról állnak rendelkezésre információk, amelyet az alábbiakban foglalunk össze.11 7 Kollega Tarsoly István: Német bevándorlók II. József korában. In: A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézetének Történeti Demográfiai Füzetei; 12. Bp., 1993. 35., 42-44-, 46. p. 8 A Hübner családnév a különböző forrásokban többféle változatban, írásmódban fordul elő. A legrégebbi dokumentumban, Hübner (I.) János 1795-ös születési anyakönyvében a „Hebner” alak tűnik fel. Fiának 1820. évi asztalos tanulólevélen a „Hübner” családnév olvasható, de ugyanebből az évből származó házassági szerződésén már a „Hümner”, egy 1826. évi adásvételi szerződésben a „Hümmer” változat is megjelenik, majd az 1840-es évek elejétől tendenciózusan a „Himmer” forma szerepel a forrásokban. A többféle, eltérő alak megjelenésének valószínűleg az lehet a magyarázata, hogy a német anyanyelvű család hivatalos ügyeinek intézésekor a magyar ügyintézők hallás után - olykor tévesen - írták le a családnevet. A tanulmányban következetesen az eredetinek tekinthető, és az 1840-es évek végétől véglegesen rögzült „Hübner” alakot használjuk. 9 VaML Brenner cs. ir. Hübner cs. szárm. 2-3., 14- fok; VaML Brenner cs. ir. Familienchronik Zimmer- mann-Htibner-Kerner (továbbiakban: Familienchronik) 63. p. 10 VaML Brenner cs. ir. Hübner cs. szárm. 14. fok; ifj. Barta János: A nevezetes tollvonás. Bp., 1978. 85., 118. p. 11 VaML Brenner es. ir. Hübner cs. szárm. 2-3., 14-15. fok; Hübner (II.) János egyetlen testvére, Éva születési adatai ismeretesek még, aki 1798. január 18-án látta meg a napvilágot, két fivérére vonatkozóan még nem sikerült információkat találni; VaML Brenner es. ir. Familienchronik 63. p.; VaML Brenner cs. ir. A Hübner család hivatalos iratai (továbbiakban: Hübner es. hiv. ir.); VaML Brenner cs. ir. Pohl Gusztávné (szül. Hübner Irma) családi emlékezései (továbbiakban: PG eml.) 9. p., 3. sz. függ. 278
