Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Melega Miklós: „Hogy nevünk ne tűnjön el” – Egy nevezetes szombathelyi polgárcsalád, a Hübnerek története, 1795–1920
HÜBNER (II.) JANOS Hübner (II.) János Temesgyarmaton, 1795. április 22-én látta meg a napvilágot.12 16 évesen, 1811 májusában Johann Holly temesvári asztalosmesternél kezdett inasként dolgozni. Miután az előírt 3 éves gyakorlatot teljesítette, és a mesterséget kitanulta, 1814- április 24-én „szabadult”, amint erről a családi irattárban fennmaradt, szakmai gyakorlatát hivatalosan igazoló tanulólevele tanúskodik. Ettől kezdve legényként dolgozott, majd a korabeli gyakorlatnak megfelelően a vándorévek következtek életében. Megfordult Aradon (ma: Arad, Románia), Pest-Budán (ma: Budapest), Székesfehérváron, míg végül Szentgotthárdon fejezte be vándorlását. Az előírt szakmai gyakorlat megszerzése után mestervizsgát kellett tennie, amire valószínűleg 1820-ban került sor. Ezután már önállósíthatta magát, s még ebben az évben a közeli Csákány mezővárosba költözött, ahol egy éppen akkor elhunyt helybeli asztalosmester megüresedett műhelyét vette át.13 A szakmai vándorút utolsó állomásaként Szentgotthárd magánéleti szempontból is sorsfordító jelentőségű helyszínnek bizonyult Hübner (II.) János számára, minthogy itt bontakozott ki az a romantikus szerelmi kapcsolat, amelynek köszönhetően a családalapítás mellett döntött. Mestere házában lakott ugyanis egy helybeli fésűsmester, Koller János, akinek fiatal leánya, Julianna forró érzelmeket táplált az asztalos legény irányába. Koller Julianna hangszertanulás ürügyén - botfüle és nyilvánvaló tehetség- telensége dacára - kitartó szorgalommal igyekezett elsajátítani a citerázás rejtelmeit a legénytől, csakis azért, hogy minél több időt tölthessen társaságában. Hübner (II.) János kezdetben vélhetően nem tulajdonított túlságosan nagy jelentőséget a leány közeledésének, s szakmai karrierjét tervezgetve távozni készült Szentgotthárdról, sőt a tengerentúlra történő kivándorlás gondolata is foglalkoztatta. Erről értesülve azonban a leány nem bírta palástolni kétségbeesését, s vigasztalhatatlan sírása felnyitotta a legény szemét, maradásra bírva őt. Az immár viszonzásra talált érzelmek hamarosan házasságkötéshez vezettek. A 25 éves vőlegény és 16 éves mennyasszonya 1820. november 28-án, Szentgotthárdon kelt egybe. Közös életük első évei Csákányban teltek, ahol három gyermekük született. Elsőszülött kislányuk csak rövid ideig élt, de az 1822. december 26-án világra jött József, majd az 1825. szeptember 1-jén született János már megérte a felnőtt kort. A családfő Csákányban egy ház építését tervezgette, azonban tulajdonjogi vitába keveredett a területet magáénak tartó helybeli uradalommal, s ez a kilátástalannak tűnő küzdelem végül távozásra késztette.14 Hübner (II.) János 1826 tavaszán Szombathelyen vásárolt magának házat. A csődeljárás alatt álló Viehausz Farkas ingatlanát árverésen vette meg 6000 Ft-ért, mint legtöbbet ígérő. Az épület a mai Széchenyi István utcában, a Szegedy-házzal 12 VaML Brenner cs. ír. PG eml. 4, 33. p.; VaML Brenner cs. ir. Anyakönyvi kivonatok (továbbiakban: Akv. kiv.) 1729-1927. 13 VaML Brenner cs. ir. Hübner cs. hiv. ir.; VaML Brenner cs. ir. Familienchronik 64-65. p.; VaML Brenner cs. ir. Akv. kiv. 1729-1927. 51-52. fok; Az anyakönyvben 1820 után foglalkozásként az arcularius, azaz asztalos meghatározás szerepel. 14 VaML Brenner cs. ir. Hübner cs. szárm. 15. fok; VaML Brenner cs. ir. PG eml. 4-5, 33-34. p.; VaML Brenner cs. ir. Akv. kiv. 1729-1927.; VaML Brenner es. ir. Familienchronik 64-65. p.; VaML Brenner es. ir. Hübner János - Névtelen krónikás (továbbiakban: Névt. krón.) 2. p. - Ez utóbbi kézirat szerzője bizonyosan Bauer Jenó' irodalmár és helytörténeti kutató, aki 1940 decemberében vetette papírra visz- szaemlékezését 279
