Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Bariska István: Bedőcs Jakab kőszegi nagykereskedő tündöklése és bukása, 1548–1579
V V továbbá nem engedte, hogy az 1562. évi termést leszüretelje.31 Egy esztendővel később már maga a kamara kérte, hogy adják el Bedőcs telkeit, hiszen nincs rá remény, hogy a hitelezőket másként kielégítsék.32 Nem egészen 2 hónap múlva ugyanez a kamara arról kért felvilágosítást, hogy miként történhetett az, hogy Bedőcs 4000 arany forint értékű posztót és 700 marhát vitetett át a muraszombati harmincadon, miközben mindenét lefoglalták. Kőszeget arra kötelezték, hogy tárja fel, hogy Bedőcs voltaképpen kinek a nevében kereskedik. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy idegenek árujával üzletel, hovatovább csempészettel foglalatoskodik.33 Hogy milyen nehézkesen működött az ellenőrzés, és mennyire következetlen és hatástalan lett a végrehajtás, arra jó példa a fent leírt vagyonfoglalási ügymenet. Bedőcs még azt is megtehette, hogy fiával rálőtt a radkersburgi bíró kiküldött embereire, amikor azok 1563 őszén a lefoglalt Bedőcs-szólőben szüretelni akartak. Ezt 1563 novemberében panaszolta el Kőszegnek Georg Scheydt radkersburgi városbíró.34 Az utolsó adat is 1564-ből származik, amikor a pénze után futó Georg Scheydt Kőszeg városához fordult, kérvén, hogy ne gátolják a Bedőcs-vagyon eladását, mert így nem tudja pótolni a veszteségeit.35 HITELKÖVETÉS AZ URADALOM JOGHATÓSÁGA ELŐTT Ezekből a foglalási kísérletekből, valamint a Bedőcs-vagyon uralkodói és kamarai védelméből jól érzékelhető, hogy a hitelezők - legyenek ők áru-, pénz- vagy engedményhitelezők - kiszolgáltatottsága az egészet működtető rendszer labilitásából is eredt. Az 15601564 között folyó vitában nem kevesebb mint 1400 font pfenning értékű posztó árának megtérítéséről esik szó.36 Ez tekintélyes summa volt.37 Azért mégis mond valamit az a tény, hogy azt a belvárosi házat, amit 1556-ban Bedőcs el akart perelni rokonától, 200 font pfenningre becsülték. Igaz, hogy 1540-ben, de az összehasonlításra kitűnő példa.38 A kőszegi uradalom monográfiájának írója 2002-ben azt írta, hogy Bedőcs Jakab kereskedő és vámbérlő volt.39 Bedőcs Jakab egyik 1562-ben fogalmazott kérvényében is vámos (Mautner) megjelölés áll.40 Ez maga is sok mindent megmagyaráz, hiszen a fél világgal kapcsolatban állt, úgy is mint kereskedő és úgy is, mint vámbérlő. A magyaróvári fő-harmincadhivataltól a soproni és sopronszentmártoni hivatalon át a muraszombati harmincadig állandósultak az üzletei. A kőszegi uradalom forrásai szerint 1560 májusától Bedőcs ellen peres eljárás folyt Kőszegen. Nevezetesen azért, mert sem a radkersburgi, sem a bécsújhelyi, sem pedig a győri hitelezőknek nem fizetett. Fentebb már esett szó a bécsújhelyi és a győri panaszokról. A radkersburgi megkeresés nagyságrendjében azonban messze kiemelkedik Bedőcs összes ügye közül. Az uradalmi iratok is tudnak arról, hogy a Bedőcs-vagyont lefoglalták, de arról is, hogy a kamara felfüggesztette a vagyonel31 VaML KFL Act. Mise. Bécs, 1562. szeptember 25. 32 VaML KFL Act. Mise. Bécs, 1563. szeptember 25. 33 VaML KFL Act. Mise. Bécs, 1562. október 23. 34 VaML KFL Act. Mise, Bécs, 1563. november 15. 35 VaML KFL Act. Mise. H. n„ 1564. h. n. n. 36 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1562. november 21. 3| A Pfunt Pfenning azonos volt a dénár fonttal, ill. a rajnai vagy rénes forinttal. Lásd Huszár, 1971. 1173. p. 38 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1540. február 6. 39 Gmoser, 2002. 198. p. 40 VaML KFL Act. Mise. Kőszeg, 1562. h. n. n. 26
