Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Kaposi Zoltán: Nagyipari vállalkozások Nagykanizsán, a dualizmus korában
•Sár Kereskedelmi Bank igazgatósága tagjának nagy szerepe volt abban, hogy a bank jelentős tőkével belépett a társaságba. Az 1 millió koronára emelt alaptőke stabilizálta a vállalat helyzetét, s pár év alatt sikerült egy csaknem 200.000 forintos tartalékalapra is szert tenni.44 Az élénkülés hamar jelentkezett: 1908-ban már 33.000 hl sört és 25.000 mázsa malátát állítottak elő, s új piacokat is sikerült meghódítani: a Schutzverband Graz-hoz csatlakozva már az osztrák tengerpartra is szállíthattak sört.45 1911-től a gyár Király Sörfőzde Részvénytársaság néven működött tovább. A két városrészt összekötő út mellett lévő, 1859-ben létrehozott, de csak időszakosan működtetett gőzmalom villanyvilágításra való átalakítása, s az ehhez szükséges befektető megszerzése Rotschild Samu ügyvéd érdeme, akinek kliense volt Franz Lajos, marburgi és leibnitzi malomtulajdonos. Franz megvásárolta a gőzmalmot, míg eközben Rotschild keresztülvitte a városi képviselőkön a villamos beruházás témakörét, aminek kiépítési jogát Franz Lajos nyerte el. 1892-ben kötötték meg a vállalkozóval a villanyvilágításról szóló szerződést.46 Másfél évig tartott az építés, s 1894- június 22-én gyulladt fel a villany először. A cég 10 évi adómentességet kapott.47 1910-ben a vállalat - 4 millió korona alaptőkével - részvénytársasággá - „Franz Lajos és fiai r.t.” - alakult át. Az 1. világháború előtt a malom összesen 1500 lóerős gépparkkal és általában 100 munkással dolgozott.48 Alaptőkéjét tekintve ez a cég volt a legnagyobb nagykanizsai vállalat a dualizmus időszakában. Jelentős ingatlannal, iparvágánnyal, gépekkel és egyéb ipari felszerelésekkel rendelkezett. Az 1911-1912. üzleti évet 322.000 korona nyereséggel zárták, amelyből 5%-ot került tartalékalapra, míg 12.167 koronát a tisztviselők jutalmazására fordítottak. Az igazgatósági és a felügyelő bizottsági tagok jutalékai és a jótékony célú adakozások levonása után 240.000 korona jutott a részvények utáni osztalékra, ami a megelőző év 5,5%-hoz képest már 6%-nak felelt meg. A második év üzleti mérlege szerint a vállalatnak egyáltalán nem volt passzívája.49 A Franz Rt. esetében egy határokon átnyúló, egységesen kezelt üzleti vállalkozásról van szó, amelynek Nagykanizsán és más osztrák városokban voltak vállalatai. S végül utalunk arra is, hogy Nagykanizsán a korábban bemutatott gyárak izraeliták alapításaiként jöttek létre, a Franz-cég szinte egyedüli volt abból a szempontból, hogy azt egy keresztény vállalkozó hozta létre. A mezőgazdasági termékek ipari feldolgozásának jobb kihasználására 1903. június 16-án alakult meg a Dunántúli Gazdasági Szeszgyárosok Szeszfinomító Részvénytársasága. Az üzem egy kortünet: ebben az időben a Dél-Dunántúlon egyre több szeszfőző üzem jött létre.50 A cégbejegyzés szerint a vállalkozás tevékenységi köre a 44 Nagykanizsai malátagyár és serfőzde r.t. = ZK, 1910. dec. 25. 5. p. 45 Söptei Imre: Koncentrációk a nyugat-dunántúli „sörfronton”. In: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában. Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. Szerk. Mayer László, Tilcsik György. Szombathely, 2003. 491. p. 46 ZML NVL Vti. Közig. ir. 2827/1893. A villanyvilágítás bevezetése ellen a város kiskanizsai városrészének gazdái erőteljesen tiltakoztak, de ettől még a beruházás megvalósult. ZML NVL Vti. Közig. ir. 11384/1893. 47 ZML NVL Vti. Közig. ir. 9586/1892. 48 T. Mérey, 1997. 54.p. 49 A Franz Lajos és fiai r.t. közgyűlése. = ZK, 1912. aug. 8. 2. p. 50 Az iparág gyors terjedésére egy példa: Rayman János: Baranyai és Pécsi Gazdák Szeszfőző Szövetkezete. In: Uő: Elfeledett pécsi iparosok. Ipartörténeti dolgozatok. Pécs, 2010. 120-139. p. 222
