Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Kaposi Zoltán: Nagyipari vállalkozások Nagykanizsán, a dualizmus korában

tőkeforrást kellett bevonni.31 Felmerült, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vegye meg a Pátriát, de a tárgyalások végül is nem jártak eredménnyel. A gyárat pár év működés után, 1909-ben megvásárolta a Franck Henrik és Fiai cég, amely a Franck kávépótlékkal hamar nagy hírre tett szert. Termékeik jelentős részét a szomszéd országokba is exportálták. 1911-ben a gyárat kibővítették egy új épülettel.

Egy új szakmát honosított meg az 1895-ben alapított Bettelheim W. S. és Fiai név alatt létrehozott nádszövet és szalmahüvely gyár. A Bettelheimek a városban lévő kereskedő cégüket 1809-ban alapították. Kihasználva a térség mezőgazdasági adottságait, már az 1870-as években is foglalkoztak nádfeldolgozással. A vállalkozás meglehetősen egyedi volt. Az 19. század végén ez az egyetlen olyan gyár Magyarországon, amely együttesen szalmahüvely feldolgozással és nádszövetek készítésével foglalkozott. A 20. század első évtizedében a Bettelheim Győző és Ede birtokában lévő nádfonadékgyár 80 főt foglalkoztatott.32 * A gyár főleg az alapító két fiának vezetése alatt virágzott fel, akik közül Bettelheim Aladár külföldön tanulta a mesterséget.23 A fejlődésre utal, hogy 1914-ben a nádszövőgyárban már 100 munkás állított elő szalmapalack-hüvelyeket és mennyezet- nádszövetet. A gyár kezdettől főleg exportra dolgozott. Termékeik eljutottak Triesztbe és a Monarchia számos városába; nádat exportáltak Németországba, Svájcba, takarmányt Bécsbe, Triesztbe és az alpesi országokba. 1912-től már szalmakupakot is gyártottak.

A 19. században a kémiai ismeretek nagyon sokat fejlődtek, aminek eredményeire alapozódva egyre több vegyipari vállalkozás jöhetett létre. Nagykanizsa esetében különösen fontos, hogy a város legnagyobb vegyipari üzeme jelentős innovációt is fel tudott mutatni. Ne felejtsük el: a telítődő piacon a pozíciók megtartása, esetleg növelése csakis új találmányok vagy eljárások létrehozása révén volt lehetséges. Kanizsán a betelepedő kékfestő, Mayer Károly 1892-ben alapította meg vegytisztító műhelyét.34 35 A vállalkozás fejlesztéséhez jelentős állami támogatást is kapott. Alapvetően vegytisztító, pliszírozó és gőzműfestő gyárként működött. Mayer egy körforgó kefélő gépet is szerkesztett. Ezzel a gőzerővel működő géppel „...bármely alakú és minőségű ruhát, plüst, szőrmét, függönyt stb. pormentessé lehet kikefélni” 35 - írták a találmányról 1910 végén. 1911-ben Budapesten, az Iparcsarnokban rendezett kiállításon is bemutatta a gépet, amiről a szakma elismerően nyilatkozott. Mayer Magyarországra, Ausztriára, Németországra és az Amerikai Egyesült Államokra szabadalmaztatta a gépet. A találmány nagy siker lett, mivel a kefélő gépet jól lehetett használni a szállodákban, tisztítókban, kórházakban, szőnyeg-, szőrme- és posztógyárakban, így hamarosan elárasztották a vállalkozót a megrendelések. A vállalkozás neve is változott: felvette az „Első dunántúli ruhafestőgyár és műszaki vegytisztító intézet” nevet.

A TŐKESZÜKSÉGLET NÖVEKEDÉSE: RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOK LÉTREJÖTTE

A 19. század második felében több gazdasági körülmény is segítette a hazai sörgyártást. A vámközösség révén jelentős szakember-beáramlás ment végbe, ami a „németes”

31 MOL Z 40. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt. és vállalatai. Projektumok fasc. 53. nr. 976-977.

32 Thirring, 1912.309. p.

22 Bettlheim W. Samu és fiai. = ZK, 1910. dec. 25. 5. p.

34 Tarnóczky, 2010. 146. p.

35 Mayer Károly vegytisztító, plissírozó és gőzműfestő gyára Nagykanizsán. = ZK, 1910. dec. 25. 6. p.