Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Hudi József: A Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete pápai szervezetének megalakítása 1908-ban
Sör a szabadgondolkozók nézeteivel, az előadás élét azzal egyikezett tompítani, hogy az elhangzottakat „egy hányatott, önmagával meghasonlott lélek képtelen kitöréseinek”24 tartotta. Fáber Oszkár budapesti felsőkereskedelmi iskolai tanár ugyanis a polgári radikálisok világfelfogását népszerűsítette, amely a világ létrejöttének, az emberiség kialakulásának természettudományos - természetes kiválasztódáson alapuló - magyarázatát adta, erkölcse az „egészséges egoizmuson”, a földi boldogság keresésén, történetfelfogása a történelmi materializmuson - osztályharcon, az adott kor gazdasági viszonyain -, életfelfogása a földi élet szeretetén, társadalomfelfogása a kapitalizmus megszüntetésén és egy - közelebbről meg nem nevezett - fejlettebb, igazságosabb társadalom kialakításán alapult. Azt is kifejtette, hogy az új társadalomban a nő a férfival „egyenlő gazdasági és politikai helyzetre van hivatva”.25 Az általa kifejtett „modem természetrajzi, erkölcsi, történelmi, életfilozófiai és társadalmi világnézet”21' minden lényeges vonatkozásban megkérdőjelezte az elavultnak nevezett vallási-bibliai magyarázatokat, amelyek helyébe a 19. és 20. század nagyszerűnek mondott eredményeit, az emberi haladást és társadalmi fejlődést állította. Beszéde protestáns és katolikus oldalon is határozott ellenreakciót váltott ki, ami arra késztette a pápai szabadgondolkodókat, hogy elhatárolják magukat Fáber irányvonalától. Azt hangsúlyozták, hogy ők nem ateisták, semmi bajuk az egyházakkal. Csakhogy ez a magyarázat sem a protestánsokat, sem a katolikusokat nem elégítette ki. Református részről a Pápai Hírlap kiadó-tulajdonosa, dr. Kőrös Endre gimnáziumi tanár július 26-án vezércikkben ítélte el a budapesti központi kiküldött ateista beszédét. A vele szimpatizálókat válaszút elé állította, amikor kimondta: valaki vagy vallásos, vagy ateista - harmadik út nincs.27 A katolikusok pedig ugyanezen a napon, a belvárosi fiúiskola udvarán - mintegy 200 fő részvételével - tiltakozó nagygyűlést tartottak, ahol Rássy Paulin székesfehérvári tanár és Csizmadia László győri lapszerkesztő beszélt a szabadgondolkodók ellen.28 Rássy tudományos igénnyel, a bibliai tanítás és a természettudomány összehangolásával felelt a vádakra. Csizmadia László, a győri Összetartás szerkesztője „kissé merész fantáziával”29 a szabadgondolkodókat azonosította a szabadkőművesekkel, azokat a zsidókkal. Szeift István, a nagygyűlést vezető elnök még tovább ment, és hozzászólásában heves kirohanásokat intézett a zsidóság ellen. Antiszemita megnyilvánulásait a hallgatóság rosszallással fogadta.30 A szabadgondolkodók színrelépését a legvisszafogottabban a Pápai Közlöny tálalta. Július 26-án megjelenő számában az anyaegyesület alapszabályát idézte, amely szerint fő célja „az előítélet nélkül való gondolkodás védelme és terjesztése”,31 ennek ellenére nem fogadták Pápán olyan rokonszenvvel, mint amire számítani lehetett. Sokan attól tartottak, hogy a vallásos embereket elbizonytalanítja, a vallási intézményeket romba 24 R. H., 1908. 3. p. 25 Uo. 26_ Uo. 27 Dr. K. E. [dr. Kőrös Endre]: Szabadgondolkodók. = Pápai Hírlap (továbbiakban: PáH), 1908. júl. 25. „ *"2' P' “s Gyűlés a szabadgondolkodók ellen. = PáH, 1908. júl. 25. 5. p. A nagygyűlést eredetileg az iskola egyik termében kívánták megtartani, de a résztvevők nagy száma miatt az udvarra tették át a helyszínt. 2> A szabadgondolkodók ellen... = PáH, 1908. aug. 1. 4- p. 30 Uo. 31 A szabadgondolkodásról. = Pápai Közlöny (továbbiakban: PáK), 1908. júl. 26. 2. p. 202