Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Hudi József: A Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete pápai szervezetének megalakítása 1908-ban

dönti.32 Dr. Györke Sándor alelnök a társadalmi elvárásnak kívánt megfelelni, amikor ünnepélyesen kijelentette, hogy ők nem ateisták, nem követik sem a párizsi kongresz- szus, sem a Világosság című orgánum útmutatásait.33 Ateizmusokról a lap hallgatott, a hangsúlyt a modern világnézet terjesztésére, a városi társadalom összefogására és aktivizálására vonatkozó szándékra helyezte.34

Az egyházak érdekében fellépő' Pápai Hírlap viszont hibának tartotta nemcsak Fáber meghívását, hanem a fiókegylet megalakulását is. Ennek ellenére közzétette, hogy a szabadgondolkodók a város legfontosabb társadalmi szervezetében, az 1893-ban alakult Jókai Körben szeptember 9-én ingyenes nyilvános felolvasást szerveznek, amelyen Rohonyi Hugó orvostanhallgató „Az élet fejló'déséról és az ember származásáról”35 fog beszélni.

A későbbiekben már nem találkozunk a pápai szabadgondolkodók szervezett akcióival. Ez viszont nem jelenti azt, hogy elveiket feladták, csupán taktikát változtattak és a társadalmi élet konszenzusos szervezeteiben - főként a Jókai Körben - fejtették ki tevékenységüket.

A SZABADGONDOLKOZÁS HELYI TÁRSADALMI BÁZISA

A pápai szabadgondolkozók a különböző felekezetű, társadalmi státuszú értelmiségiek közül kerültek ki. Valamilyen okból mindnyájan elégedetlenek voltak a fennálló renddel és egy igazságosabb társadalom iránt vágyódtak. 1908. július 12-én, az alakulást előkészítő gyűlésen több mint 100 főből álló „intelligens közönség” volt jelen a Jókai Kör helyiségében.36

A mozgalom egyik vezetője Sarudy György (1866-1934) református főgimnáziumi tanár, a fiókegylet elnöke volt. Sarudy Zemplén vármegyéből, csejtei (ma: Cachti- ce, Szlovákia) régi nemes, birtokos családból származott. A budapesti egyetemen szerzett tanári diplomát, majd Sopronban, Debrecenben, Rimaszombaton (ma: Rimávská Sobota, Szlovákia) és Nagyszalontán (ma: Salonta, Románia) tanított. Az utóbbi helyről 1896-ban jött Pápára, ahol 1922. január 1-jei nyugdíjba vonulásáig tanított. 1897-ben Harmos Zoltán szabadkőművessel együtt budapesti mintára alapította meg a pápai Szabad Lyceumot, amely a városi lakosság minden rétege számára tudományos felolvasásokat szervezett. Sarudy volt a kezdeményezője a MSZE pápai fiókegylete megalakításának is, de elnöki tisztéről a heves támadások miatt néhány nap múlva lemondott.37 1897-től aktívan részt vett a Jókai Kör munkájában is. Számos cikket írt a Pápai Újságba, majd a Pápai Lapokba és a Pápai Közlönybe.

Baloldali radikalizmusa nem pillanatnyi fellobbanás volt. 1910-ben is a Szocializmus olvasói között találjuk. 1911-ben „Demokratikus közoktatás” című munkájában (Celldömölk, 1911. 71 p.) fejtette ki oktatáspolitikai nézeteit.38 1919-ben a városi

3‘ A szabadgondolkozásról. = PáK, 1908. júl. 26. 2-3. p.

33 Szabadgondolkodók. = PáH, 1908. aug. 8. 4. p. Ebben is megemlítik Györke Pápai Közlönyben már közzétett nyilatkozatát.

34 A pápai szabadgondolkodók. = PáK, 1908. aug. 9. 5. p.

35 Szabadgondolkodók. = PáH, 1908. aug. 8. 4- p.

36 Szabadgondolkodók értekezlete. = PáK, 1908. júl. 19. 5. p.

37 Nyilatkozat. = PáH, 1908. aug. 1. 4- p.

38 Az értekezés először 1911 januárjától a Dunántúli Protestáns Lap (továbbiakban: DPL) 1-9. számában jelent meg folytatásokban.