Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Hudi József: A Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete pápai szervezetének megalakítása 1908-ban
Jászi Oszkár elnökletével létrehozták a parlamenten kívüli Országos Polgári Radikális Pártot, amelynek hangját azonban hamarosan hosszú időre elnyomta a fegyverek zaja.1' A radikális páholyok a szabadgondolkozók mozgalmát is felhasználták céljaik elérésére. Pápán a századfordulón már nem működött páholy, de éltek elkötelezett szabadkőművesek és polgári értelmiségiek, akik közül többen rokonszenveztek a polgári radikális eszmékkel, s a maguk eszközeivel titokban támogatták azok minél szélesebb körben való elterjesztését.Ks A FIÓKEGYLET LÉTREHOZÁSA 1908 nyarán a vidéki sajtó különös figyelmet szentelt a Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete (továbbiakban: SZME) ténykedésének. Az újságolvasó közönség újabb és újabb vidéki fiókegyletek megalakulásáról kapott hírt. A pápai sajtó arról számolt be, hogy 1908. július 19-én, vasárnap délután a Jókai Kör helyiségében óriási érdeklődés mellett alakult meg az egyesület helyi csoportja. Azok, akik nem fértek a terembe, az udvaron állva hallgatták az előadókat. Az alakuló gyűlés forgatókönyvét és az ott elhangzottakat is pontosan ismerjük.19 A gyűlés Sarudy György református főgimnáziumi tanár elnöklete alatt zajlott le. Az anyaegyesületet Fáber Oszkár főtitkár képviselte,20 aki Modern világnézet címmel nagyhatású programbeszédet tartott, amelyet „kitörő éljenzés és hatalmas taps”2' fogadott. Ezután Andorka Sándor győri újságíró szólalt fel, aki az egyesület „praktikus, gazdasági céljait”22 ismertette. Ezt követően Sarudy György arról beszélt, hogy a „szabadgondolkozó mozgalom” akkor lehet hatékony, ha az egész országra kiterjed, de „igen sokat használhat város-társadalmi ügyekben egy kicsiny vidéki egyesület is".22 Sarudyt követően felolvasták a SZME szervezetének, két alelnökénék - dr. Székely Aladárnak, dr. Marschen Gézának - egy-egy táviratát, továbbá a magántisztviselők szervező bizottságának és a Hajnóczy Társaságnak a táviratát. Ezek után került sor - feltehetőleg közfelkiáltással - a tisztségviselők megválasztására. Elnöknek Sarudy Györgyöt, a két alelnöknek dr. Cseh-Szombathy László orvost, és dr. Györke János ügyvédet, titkárnak dr. Somló Samu ügyvédjelöltet választották. Ekkor még úgy tűnt, eredményes működésüknek nem lesz semmi akadálya. Úgy döntöttek, hogy a választmány a következő vasárnap, 1908. július 26-án megkezdi munkáját. A „MODERN VILÁGNÉZET” A Pápai Lapok szerkesztője a szabad véleménynyilvánítás jogára hivatkozva azzal a megjegyzéssel tette közzé az alakuló gyűlésről szóló beszámolót, hogy ellenkező véleményeknek is készségesen helyt ad. Bár úgy vélte, hogy Fáber Oszkár világnézete megegyezik 1' L. Nagy. 1988. 54. p.; Magyarországi politikai pártok lexikona, 1846-2010. 1. köt. Parlamenti választásokon jelöltet állító pártok. Főszerk. Vida István; szerk. Izsák Lajos et al.; írták Balogh Margit et al. Bp., 2011. 112. p. (Pártok és politika) 18 A páholyról: Hudi József: Adalékok a pápai Kölcsey Ferenc Szabadkó'műves Páholy történetéhez, 1875- 1892. = Acta Papensia, 2011. 1-2. sz. (továbbiakban: Hudi, 2011.) 25-82. p. 19 R. H.: Alakuló gyűlés. = Pápai Lapok (továbbiakban: PáL), 1908. júl. 26. (továbbiakban: R. H., 1908.) 3. p. 20 Fáber Oszkár és Harkányi Ede a szabadgondolkozók 1907. évi pécsi kongresszusán is „az egyházat támadták oly czimen, hogy az a krisztusi tanokat meghamisította". Vö. Nagy, 1907. 433. p. 21 R. H., 1908. 3. p.' 22 Uo. 23 Uo.----- — ------------'—v—' ----------------- Ä ...................... V/ 2 01
