Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Hudi József: A Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete pápai szervezetének megalakítása 1908-ban

dásra, hanem a „társadalmi bajok gyökeres gyógyítására"3 * 5 helyezték. Ezzel a törekvéssel a vidéki páholyoknak csak kisebb része értett egyet.6 A radikális szabadkőművesek a mozgalmon belül a minoritást jelentették: számuk mintegy 200-300 lehetett az 1. világháború előtt.7

Az 1905-ben megalakult A Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete a Galilei-kör révén főként a zsidó származású egyetemi-főiskolai ifjúságra gyakorolt hatást.8 E befolyás a szabadgondolkozók 1907. évi június 29-30-ai pécsi kongresszusa után tovább erősödött.9 A következő évben Jászi elérkezettnek látta az időt, s barátaival együtt kivált a Demokratia Páholyból és megalakította a nyíltan politizáló Martinovics Páholyt.10 A páholyhoz tartozó és annak törekvéseit támogató szabadkőműves „többé nem pusztán a filantróp és filozofikus törekvések kontemplativ híve, hanem egyúttal bátor és harcos katonája az emberi haladás ügyének."'1

A szabadkőművesek a Világ című napilap (1910-1919) alapításával társadalmi bázisukat kívánták szélesíteni a kívülállók: a polgári értelmiség, kispolgári rétegek, városi hivatalnokok körében. A lap „hamar népszerű lett csendes, megfontolt, középutas, de szociálisan érzékeny hangjával".'2

A polgári radikálisok síkra szálltak az általános, titkos választójog bevezetéséért, az állam és egyház szétválasztásáért, a szekularizációért, az ingyenes állami népoktatásért, a földreformért, a nemzetiségek jogainak biztosításáért.13 1911 elején a radikális Martinovics Páholy főmestere, dr. Jászi Oszkár14 már a „magyar radikális demokrácia politikai programjának részletes kidolgozását”15 is napirendre tűzte annak érdekében, hogy a „mi szegény és elmaradt országunkat a nyugati kultúra egyenrangú munkásává"16 tegye. A polgári radikális eszmék népszerűsítése érdekében az év során megindították a Szabadgondolat (1911-1919) című folyóiratot, s érdekeik érvényesítésére 1914. június elején

3 Raffay Ernő: Szabadkőművesek Trianon előtt. Bp., 2010. (továbbiakban: Raffay, 2010.) 202. p. Az

idézet Sándor Pálnak, a radikális budapesti Demokratia Páholy nagymesterének 1908. január 20-án

elmondott székfoglaló beszédéből származik.

6 L. Nagy, 1977. 27. p.

7 Jászberényi József: A magyarországi szabadkőművesség története. Bp., 2005. (továbbiakban: Jászberényi, 2005.) 96. p.

8 Litván György: „Magyar gondolat - szabad gondolat”. Nacionalizmus és progresszió a század eleji Magyarországon. Bp., 1978. 65. p. (Gyorsuló idő)

9 A szabadgondolkodók pécsi kongresszusa előadóinak doktriner egyházellenességét bírálta protestáns részről többek közt Nagy Ferenc: A szabadgondolkodók. = Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907. júl. 14. (továbbiakban: Nagy, 1907.) 433-435. p. Nagy kimutatta, hogy a reformáció hirdette meg a lelkiismereti szabadság és a szabad vizsgálódás elvét, e „két elvben összpontosul a keresztyénség szabadságra törekvése, de ez aztán magába foglal mindenfajta szabadságot, melyre az embernek szüksége van." Nagy, 1907. 434- p. Kálvin genfi egyházalkotmánya ősképe annak a modern politikai demokráciának, amelyért a szabadgondolkodók küzdenek. Az általuk kreált ellenség nincs „sehol a keresztyén egyházban, csak a szabadgondolkodók agyában és szűk látókörében, abban a fogalomzavarban, melyben a Krisztus egyházát azonosítják a pápaság intézményével, a keresztyénséget a romanizmussal." Nagy, 1907. 434. p.

10 L. Nagy, 1977. 26-27. p.

11 L. Nagy, 1977.27-28. p.

17 Az idézet: Jászberényi, 2005. 101. p.

13 L. Nagy Zsuzsa: Szabadkőművesek. Bp., 1988. (továbbiakban: L. Nagy, 1988.) 54-55. p.

14 Jászi 1911. február 3-án elmondott fó'mesteri székfoglaló beszédét közölte: Raffay, 2010. 203-219. p.

15 Raffay, 2010. 212. p.

16 Raffay, 2010. 218. p.

200