Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Hudi József: A Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete pápai szervezetének megalakítása 1908-ban
HudiJózsef A Szabadgondolkozás Magyarországi Egyesülete pápai szervezetének megalakítása 1908-ban A 20. század elején megerősödött, intézményesült a magyar polgári radikalizmus, amely a szabadkőműves mozgalomban is új fejezet kezdetét jelentette. Néhány évi előkészítés után a „magyar jakobinusok” ifjú nemzedéke, a „polgári progresszió” nyíltan a politizálás útjára lépett s ezzel minden szabadkőművest választás elé állított.1 A polgári radikálisok orgánuma kezdetben a Huszadik Század című folyóirat (1900— 1919) volt, amely mögött Társadalomtudományi Társaság (1901-1919) állt, amely 1906 nyarától érezhetően a radikálisok irányítás alá került.2 3 A Társadalomtudományi Társaság 1906 áprilisában kezdte meg a tudományos ismeretterjesztést - valójában a radikális eszmék terjesztését - szolgáló szabadiskola szervezését. A budapesti Demokratia Páholy Jászi Oszkár kezdeményezésére országos körlevelet adott ki, amelyben kérte a páholyokat az iskola támogatására, alapító vagy pártoló tagként való közreműködésre. A felhívásban hármas célt fogalmaztak meg: „A Társadalomtudományi Társaság Szabad Iskolája arra fog törekedni, hogy a modem szociológiát és segédtudományait mindazokkal megismertesse, kik át vannak hatva a természettudományi alapon nyugvó társadalomtudomány jelentőségétől ... Humanitárius intézmény lesz, midőn mindenkinek megnyitja a tudás jótéteményeit. Progresszív intézmény lesz mindenek/elett, mert a társadalmi haladás szent ügyét mi sem szolgálja jobban, mint a modem szociológiai ismeretek terjesztése, a vallási és metafizikai téveszmék helyett."’ A kedvező fogadtatásnak köszönhetően a Társadalomtudományi Társaság Szabad Iskolája 1906. október 15-én megkezdte működését. Az 1. évfolyamra 59 tudományegyetemi, < 10 műegyetemi és három főiskolai hallgató, továbbá 14 egyetemet végzett fiatal iratkozott be. A polgári radikális felfogású páholytagok 1905 táján szakítottak az alapszabályban rögzített elvekkel és nyíltan a politizálás útjára léptek, s ebbe az irányba próbálták terelni a Demokratia Páholyt, az pedig a többi páholyt. Ennek érdekében a budapesti páholyok hatékony együttműködést alakítottak ki a vidéki páholyokkal. A győri Philantropia Páholy, amelynek több pápai tagja is volt, 1906. június 6-án lépett be a Társadalomtudományi Szabad Iskola pártoló tagok közé.4 Gyakorlati • ténykedésük során a polgári radikálisok a fő hangsúlyt többé már nem a jótékonyko1 L. Nagy Zsuzsa: Szabadkőművesség a XX. században. Bp., 1977. (továbbiakban: L. Nagy, 1977.) 26-27. p. ' Hanák Péter: Jászi Oszkár dunai patriotizmusa. Bp., 1985. 32. p. (Nemzet és emlékezet) 3 A felhívást idézi Fukász György: A magyarországi polgári radikalizmus történetéhez, 1900-1918. Jászi Oszkár ideológiájának bírálata. Bp., 1960. (továbbiakban: Fukász, 1960.) 305. p. 4 Uo. 199-A
