Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Halász Imre: Szombathelyi alapítványok a Bach-korszakban
Gajári-alapítvány Gajári Antal 1816-ban kelt végrendeletében két alapítványt tett. Az egyiket 500 váltóforintos alaptó'kével a Szentháromság-szobor létrehozására és fenntartására hozta létre. A megfelelő gondnokság (értsd: gazdálkodás) következtében az alapítvány alaptőkéje 1854-ben már 636 pengőforint volt.-j Négy alapítvány „mise mondás” céljával jött létre. Az oktatást segítő alapítványok mellett már a 18. században elterjedtek a magánszemélyek által létrehozott vallási célú alapítványok, és köszönhetően a mélyen beágyazódott valláserkölcsnek, a vallási célú alapítványok közül rohamosan és széles körben az ún. misealapítványok szaporodtak. Ezekben az alapítványtevő maga, családja illetve más megnevezett személy részére, emlékére, „örök időkre” misézés, gyertyagyújtás céljára tett családi és vagyoni viszonyi- tól függően különböző összegű alapítványt végrendeletében.39 Mindezek kamata a misetartás és a hozzá kapcsolódó egyéb tényezők - örökmécses, s a benne lévő olaj, vagy a gyertyák - árát, továbbá a sekrestyés munkáját volt hivatva fedezni, továbbá énekes mise esetén a kántor költségét. Ezeket a végrendeleteket Szombathelyen a mezőváros levéltárában helyezték el, az alapítványokat pedig ebben az esetben is a vármegyei törvényszék jegyezte be. A misealapítványok közül az 1850-es évek közepén négyről tudunk Szombathelyen: Gajári Antal misemondús-alapítványa 1816-ban kelt végrendeletében 80 pengőforint össztőkével hozta létre Gajári Antal második alapítványát, amelynek kedvezményezettje a városi plébános, az alapítvány céljául pedig szentmise tartását jelölte meg alapítója. A tőke illetve annak egy része a mezőváros lakossága számára 6%-os kamatra volt kiadható, ez a kamat biztosította az ájtatosság évenkénti költségét. Draskovits-alapítvány Szintén misemondás céljával jött létre, ugyanolyan kondíciókkal, mint a Gajári-alapítvány. Létrehozásának évszámát nem tartalmazza az összeírás, alaptőkéje ekkor viszont az előzőnél jóval jelentősebb: 240 pengőforint. Ács József misemondás-alapítványa Létrejöttének évszámát sem tüntették fel az összeírásban, vélhetően már akkor sem ismerték, s csak beírták a megfelelő rubrikába, hogy az alapító okirat fellelhető a város levéltárában, mert a Bach-rendszer hivatalszervezetének ismeretében bizton állítható, ha elővehető lett volna, akkor nem küldenek hiányos adatokkal kimutatást a megyehatóságnak. Ez esetben is a korábban alkalmazott klauzurát alkalmazták, az alapító iratot ugyan nem lehet fellelni, de a folyamatos befizetések, kihelyezések < illetve a számadások igazolják a korábbi működést, vagy a legkorábbi számadás eb39 Domaniczky, 2008. 11. p. A szerző saját, A bőlyi Batthyány-uradalom igazgatása és gazdálkodása a neoabszolutizmus korában. Pécs, 2004. című szakdolgozatára, mint kéziratra hivatkozva hoz oldalszám említése nélkül erre példákat Baranya megyéből. 184-V
