Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Halász Imre: Szombathelyi alapítványok a Bach-korszakban

bó'l és ebből az évből található. Az alapítványt alapítója 138 pengőforint és 53 6/10 krajcár alaptőkével hozta létre.

Hetyei András misemondás-alapítványa

is az előbb említett céllal, 120 pengőforintos alaptőkével jött létre az örökhagyó 1809- ben kelt végrendeletével.

Nem szerepel az összeírásban a Szombathely monográfiában, de erre a korra datálható a Farkas Alapítvány, amelynek számadásai 1865-től,40 és a Szukics alapítvány, amelynek 1870-től41 találhatók meg a számadásai a levéltárban. Szukics József [Nagy] kapornak mezővárosi plébános 1845. május 17-én kelt végrendeletével hozta létre a róla elnevezett alapítványt. Ebben rögzíti, hogy „Gróf Festetits László Onagyságának ollári42 uradalmánál kamatozó Egyezer, azaz 1000 pengő forintokat kívánás a szombathelyi város felügyelete alatt alaptőke gyanánt vétetni oly égből, hogy ennek esztendei kamatja /:a száztóli hatodik kamat a kezelőt illetvén:/” két megnevezett családtagját jelölte meg kedvezményezettnek, majd a végrendelet így folytatódik: . .mindkét család kihaltával pedig

más szombathelyi árvák gyámolittassanak.”43

A Helytartótanács a világi alapítványok bejelentéséről 1863. március 22-ei rendeleté44 45 tulajdonképpen megismételte a Bach-korszakban is hatályban lévő bejelentési kötelezettséget.

Az alapítványok és az egyesületek még ekkor sem különülnek el, és még mindig nincs szó a gazdasági szervek elkülönítéséről sem. Tiszta helyzetet az 1875. évi 37. te., a kereskedelmi törvény fog majd teremteni. Ez a törvény markánsan és véglegesen elhatárolta egymástól az alapítványokat és a szövetkezeteket, majd még ugyanebben az évben a belügyminiszter az 1508/1875. BM számú rendeletével szabályozta az egyletek megalakulásával kapcsolatos eljárásokat.43

A kiegyezés utáni polgárosodó társadalom önszerveződési igénye az egyletek46 47 mellett számos alapítványt hozott létre Szombathelyen is, és ezek az alapítványok már tényleg a modern értelemben vett, egy célra létrehozott szervezetek voltak. Az ezredfordulóra már 15 alapítványt4' vett számba a város monográfusa:

40 VaML Szombathely város számvevőségének iratai. Vegyes alapok számadásai.

41 VaML Szombathely város számvevőségének iratai. Vegyes alapok számadásai.

4" Ma: Kemendollár (Zala megy e)

45 VaML Alapítványok alapítólevelei. 1. Szukics József családi alapítványa.

44 Domaniczky 2008. Melléklet. A civil szervezetek megalakulását, ellenőrzését, megszűnését érintő fontosabb jogszabályok, jogi erővel bíró egyéb normák áttekintő táblázata a kezdetektől 1989-ig. 194- p.

45 Uo.

46 Általános munkás betegsegélyzőés rokkant pénztári fiók (1874), Csizmadia ipartársulat (1875), Dalárda-egylet (1871), Első gyermekkert (1877), „Haladás” iparos képző egylet (1876), Ifjúsági kör (1877), Jótékony nőegylet (1870), Korcsolyázó-egylet (1877), Mészáros és korcsmaros egyesült társulat (1878), Olvasó-kör (1875), Önkéntes tűzoltó-egylet (1872), Torna-egylet (1868), Varga ipartársulat (1878), Magyarországi nyugati vasút szombathelyi műhelyében foglalkozó munkások takarék és betegsegélyző szövetkezete (1875). Az adatok forrása: Vargha, 1880. 322-325.p.

47 Kárpáti Kelemen: Szombathely-Savaria rend. tanácsú város monographiája. 2. rész. Szombathely, 1894. 473-475. p.