Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)

Gecsényi Lajos: A ausztriai magyar katonai emigráció a Hadügyminisztérium Katonapolitikai Csoportfőnökség célkeresztjében. – A Dósa Attila és Kovács Attila elleni akciók, 1949–1950

hamis - magyar, hondurasi, Costa-Rica-i - útleveleket és igazolványokat Hegymeghy László vezérkari százados készítette.10

A magyarországi feladatokra vállalkozó egykori hivatásos és tartalékos tisztekben nem volt hiány. Számosán jelentkeztek önkéntesen, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül, valóban hazafias indíttatásból magyarországi feladatok teljesítésére. Anélkül, hogy ismerték volna a valódi hátteret. A határon való áthaladáshoz több osztrák határ menti faluban építettek ki kapcsolatokat. Ezek a személyek általában jelentős pénzösz- szegek fejében segítettek a futároknak, akik közül jó néhányan kerültek már az első időben a magyarországi kémelhárítás kezére. Tény az, hogy hamarosan ellenakciókra is sor került. A magyar katonai elhárítás, a Katpol már 1948 őszén ügynököket küldött Ausztriába azzal a feladattal, hogy épüljenek be az emigrációba. Az osztrák határon átjutott üldözöttek útját és a szövetséges megszálló hatóságok kémelhárító tisztjeinek ellenőrző kérdéseit ismerve - nem utolsó sorban pedig élvezve a szovjet állambiztonsági tisztek hathatós támogatását - a magyarországi ügynökök hamarosan célhoz értek. A szovjet tisztek szerepét megvilágítja egy állambiztonsági ügynök vallomása az osztrák rendőrség előtt. E szerint az Enns folyó mentén húzódó demarkációs vonalon fekvő Sankt Valentin városkában működött szovjet tiszt nemcsak ismerte küldetését, de gyenge német tudása hallatán további intenzív nyelvtanulásra egy környékbeli parasztgazdához „vezényelte”.11

Jelentősen felerősödött a Katpol tevékenysége, amikor 1949 januárjában hírt kaptak arról, hogy állítólag Dósa Attila irányításával egy csoport a bécsi magyar követség megszállására készül, és Mindszenty József hercegprímás elitélése elleni tiltakozásul a követség néhány tagját túszul akarják ejteni. Ez és egy szovjet szabadságos katonavonat elleni robbantásos merénylet híre adhatták meg a végső lökést ahhoz az akcióhoz, amelynek során a magyar ügynökök aktív szovjet közreműködéssel 1949. február 9-én a bécsi Déli pályaudvaron tőrbe csalták és elrabolták Dósa Attilát.12 13

Osztrák rendőrségi értékelés szerint Dósának anyagi nehézségei támadtak a futárokat a határon átsegítő parasztember által alkalmanként kért magas összeg - 2000 Schilling - megfizetésével. Ezért kapott örömmel egy állítólagos magyar vasutas ajánlatán, aki mindössze 200 Schilling fejében vállalkozott erre. Az ötlet kalandos és gyanút keltő lehetett volna, hiszen az ún. korridorvonatot - a Sopronon áthaladó osztrák vonatot - állította meg műszaki okokból, s a futárok ezalatt ugorhattak le s fel. A „vasutas”, akire a Katpol Marinkay István nevű ügynöke hívta fel Dósa figyelmét, látszólag baj nélkül utaztatta ide és oda a futárokat. Hamarosan Marinkay is felbukkant Bécsben és sikerült meggyőznie Dósát, hogy személyesen menjen el a szovjet zónában lévő Déli pályaudvarra egy otthonról neki küldött csomagért.15 Alighogy őt elfogták, egy a nevében írt levéllel, erős szovjet asszisztenciával, csapdába csalták lakótársát Fehérváry Istvánt is, akit közvetlen munkatársának tartottak.14 A két foglyot Bádenbe, a szovjet főhadiszállásra, majd Budapestre

ll ÖStA AdR BMfl ÖfS 988/1949. Rendőrségi feljegyzés Hegymeghy László tevékenységéről, 1951. február 27.

11 Haas Károly vallomása. ÖStA AdR BMfl ÖfS 741/1950.

12 Dósáék terveiről lásd ÖStA AdR BMfl ÖfS 988/1949. Rendőrségi feljegyzés Hegymeghy László tevékenységéről, 1951. február 27.; Elfogatásukról: Nagy - Lambert J., 1994. 7-8. p.

13 ÖStA AdR BMfl ÖfS 1529/1949.; Zsitnyányi, 2001. 189. p.

14 ÖStA AdR BMfl ÖfS 647/1949.

132