Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Gecsényi Lajos: A ausztriai magyar katonai emigráció a Hadügyminisztérium Katonapolitikai Csoportfőnökség célkeresztjében. – A Dósa Attila és Kovács Attila elleni akciók, 1949–1950
vitték, ahol Dósát már másnap kihallgatták. Hegymeghy éppen csak el tudott menekülni az őt kereső magyar ügynökök elől. A következő hetekben Budapesten és vidéken 86 személyt tartóztattak le a Katpol nyomozói. Dósa letartóztatásához és elrablásához tartozik, hogy az amerikai kémelhárítás, a CIC időközben riasztott munkatársai csupán messziről figyelhették az akciót, mert a szovjet zónában nem avatkozhattak be a védelmükre. A tragikus kimenetelű ügyben miként azt egy, az osztrák rendőrség számára 1949. április 2-án készült összefoglaló is megállapította, jelentős szerepet játszott Dósa és társai tapasztalatlansága, a velük szemben támasztott elvárások sokrétűsége, a megoldandó feladatok nehézsége.15 Tevékenységükhöz korántsem élvezhették a nyugati hírszerző szolgálatok oly mértékű anyagi és szakmai támogatását, mint a szovjetek által támogatott magyarországi kémelhárítás és hírszerzés. Dósa Attilát több hónapon át tartó vizsgálati fogság, kínzás után, miközben letartóztatták a budapesti hálózat feltételezett tagjait, több tucat katonatisztet és kapcsolataikat, a budapesti Katonai Bíróság ítélete alapján, 1950. április 1-jén a négy társával együtt kivégezték. Másokat részben Budapesten, részben a szovjet hadbíróság Badenben rövidebb-hosszabb fegyházra, illetve szibériai kényszermunkára ítéltek. Minden bizonnyal a korábbi magyarországi letartóztatásokkal és perekkel ösz- szefüggésben 1949. február-márciustól számottevően megélénkült a magyarországi ügynökök tevékenysége az MHBK tiroli - Solbad Hall, Absam - központjai körül is. Március közepén a francia megszálló hatóságok már négy személyt őrizetbe vettek azzal a gyanúval, hogy a budapesti állambiztonság emberei. A Katpol láthatóan elhatározta, hogy Dósa Attila elrablását követően megkísérli Kovács Attila „kiiktatását” is, miután feltételezésük szerint minden jel arra mutatott, hogy ő a magyarországi hírszerző tevékenység egyik irányítója. Dósa Attilának és társainak a Katpol vallatói által kikénysze- rített vallomásai csak megerősítették ezt a képet. Ausztriában tevékenykedett már ez idő tájt Bodnár Miklós alhadnagy, a Katpol tisztje is, aki alig 20 éves fővel lett a kommunista kémelhárítás ügynöke, Molnár vagy V-2061 fedőnéven.161947-ben több hónapos általános és speciális kiképzést követően ausztriai „bejáratásra” küldték. Egyenruhában mint katonaszökevény lépte át a határt Nickelsdorf-Miklóshalomnál. Bécsben, az angol zónában menekültként jelentkezett és hazai felkészítésnek köszönhetően sikerrel esett át az angolok 36 kérdéscsoportot felölelő kihallgatásán. Bekapcsolódott az egyes zónák közötti csempészetbe és zugkereskedelembe, hamarosan az osztrák rendőrség is felfigyelt rá, körözést adott ki ellene. Ekkor jelentéstételre visszatért Budapestre. Újabb megbízatása a magyarországi mezőgazdasági szabotázsakciók hátterének felderítésére, a magyar katonai emigráció szervezeteibe történő beépülésre szólt. Linzben sikerült megismerkednie több egykori katona- és rendőrtiszttel - köztük éppen Kovács Attilával is - és megnyerni bizalmukat. Maga Kovács volt, aki hozzásegítette a tiroli francia hatóságokon keresztül egy álnévre szóló osztrák 15 ÖStA AdR BMtl ÖfS 1529/1949. 16 Bodnár személyi anyaga és a francia bíróság eló'tt zajlott per adatai nem erősítik meg Demi Gerő Sán- dór verzióját, amely szerint Bodnár, mint egykori honvédőrmester Kovács ügynöke volt, többször járt Magyarországon, mígnem ott lebukott, ekkor a Katpol beszervezte és visszaküldte Kovács mellé. ABTL Hálózati, operatív és vizsgálati iratok. A BM III/I. Csoportfó'nökség és jogelődei által kezelt dossziék. Operatív dossziék (továbbiakban: 3.2.5.) 0-8-012. 72-73. p.
