Határon innen, határon túl; Tanulmányok Tilcsik György 60. születésnapjára (Szombathely, 2012)
Gecsényi Lajos: A ausztriai magyar katonai emigráció a Hadügyminisztérium Katonapolitikai Csoportfőnökség célkeresztjében. – A Dósa Attila és Kovács Attila elleni akciók, 1949–1950
A hivatalosan 1949. január 1-jén megalakult Magyar Harcosok Bajtársi Szövetsége már az első hónapokban jelentős sikereket ért el az egész nyugati világban. A célnak megfelelően gyorsan létrejöttek a szervezeti keretek is. A Szövetség kezdettől fogva nagy súlyt fektetett a magyarországi kapcsolatokra, futárai 1948-tól rendszeresen közlekedtek Ausztria és Magyarország között. Útjaik során híreket vittek egykori baj társaiknak és többen közülük fokozatosan megkezdték egy kisebb csoportokból álló ellenállási mozgalom szervezésének előkészítését, amire Kovács Attila irányításával hírszerző hálózatot kívántak telepíteni. Már kezdettől fogva informálódtak a kommunista hatalom berendezkedéséről, a politikai hangulatról, az egykori tiszttársak helyzetéről. Alkalmanként adatokat vettek át a megszálló szovjet hadsereg létesítményeiről, csapatai mozgósításáról. Zákó András 1959-ben egy osztrák rendőrségi meghallgatása során maga mondta jegyzőkönyvbe, hogy a megszálló francia csapatok parancsnoka Bethouart tábornok és egyik beosztott tisztje, Mondain ezredes kapcsolatba hozták őt a francia hírszerzéssel és kémelhárítással. Az MHBK megalakulását követő években- Zákó szerint 1951 késő őszéig - a franciák mind erőteljesebben igénybe is vették magyarországi felderítésük számára az MHBK tagjait.8 Az sem volt ritka eset, hogy egyesek két irányban is tevékenykedtek. Az MHBK központjában az elhárító tevékenységet irányító Kapitánffy Albin őrnagy a franciákon kívül az amerikaiak számára is teljesített szolgálatokat. A magyarországi kapcsolattartás különösen akkor vált jelentőssé, amikor 1948 nyarán, Budapesten egyre intenzívebbé vált a honvédségből eltávolított fiatal tisztek összejárása, baráti társasággá alakulása, az Ausztriából érkező hírek megvitatása. A nyugatról érkező futárok ugyanis nemcsak a kisbarnaki Farkas Ferenc vezette szövetségről számoltak be, de igyekeztek ismerőseiket megnyerni a Kovács Attila által vezetett hírszerző csoport számára is. A közvetlen összeköttetés létrehozására 1948. augusztus első napjaiban az egyik formálódó hazai ellenállási góc tagja, Dósa Attila volt páncélos hadnagy utazott Bécsbe, aki a Counter Intelligence Corps (továbbiakban: CIC), az amerikai kémelhárítás magyar osztálya vezetőjének - Thomas Szentgyörgyi- segítségével, majd az - egykori évfolyamtársától - Kovácstól kapott személyes eligazítás alapján megkezdte egy helyi központ szervezését.9 * Feladatai közé tartozott a magyarországi politikai, katonai és gazdasági hírek gyűjtése, a hazai állambiztonsági ügynökök kiszűrése, a Bécsbe érkező menekülők segítése, tovább utazásuk szervezése. Volt akiket közvetlenül az MHBK-hoz irányított. A zónahatárok átlépéséhez szükséges 8 StA AdR BMfl ÖfS 39.882-2B 1957- Angaben General Zakos über Autbau und Tätigkeit des MHBK 18. 2. 1959. 9 Budapest Főváros Levéltára. Budapesti Büntetőtörvényszék iratai. Népbíróságtól átvett peres ügyek iratai 16710/1949. Zách Sándor és társai pere. 315-319. p. Dósa Attila tanúvallomása 1949. december 3-án. Vö. Kő András - Nagy J. Lambert: Kivégzettek, 1948-1956. A hazáért éltek, haltak! Bp., 1994. (továbbiakban: Nagy - Lambert J., 1994.) 7-10. p.; A Dósa Attila és társai ellen indított eljárás iratait az Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (továbbiakban: ABTL) Hálózati, operatív és vizsgálati iratok. A Központi operatív nyilvántartást végző szervezeti egységek által kezelt dossziék. Vizsgálati dossziék V-90Ö34. szám alatt őrzik. Ugyanott található a Hálózati, operatív és vizsgálati iratok. A BM III/I. Csoportfőnökség és jogelődei által kezelt dossziék. „Tirol", Az ausztriai MHBK ügye (továbbiakban: 3.2.5. 0-8-012.) jelzet alatt a Démi Gerő Sándor („Dunai”) államvédelmi ügynök által 1952-ben az MHBK-ról készített több száz oldalas összefoglaló, amelyben ír Dósa csoportjáról is. 4-7. p. A. A 131
