20 éves a Szlovén-Magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor - Nemzetközi konferencia (Szombathely, 2010)
ELŐADÁSOK - Göncz László: Gondolatok a 20 éves múltra visszatekintő szlovén–magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor munkájáról és értékeiről
A következőkben a Nemzetközi Levéltári Kutató tábor általam fontosabbnak vélt eredményeit próbálom meg összefoglalni. Eddig nem szóltam róla, ezért bevezetésképpen hadd említsem a levéltári kutatótábor egyik legfontosabb értékét, ami már az ötlet megszületésekor a szervezők talán legfontosabb motivációját jelentette. A középiskolás fiatalok közvetlen bevonása a programba óriási jelentőséggel bír. Az említett kezdeményezés számos tekintetben a programsorozat széleskörű törekvéseiről tanúskodik. Az ötlet a legnagyobb mértékben megvalósult, ezért ilyen szempontból is valós értékteremtés következett be. Egyrészt azért, mert a diákok első kézből ismerhettek meg egy olyan tevékenységi területet, amelyről addig aligha volt tudomásuk. Nem lehet véletlen, hogy néhánvan ennek alapján a későbbi tanulmányaikat történelem szakon folytatták, de még többen más formában kapcsolódtak különböző helytörténeti jellegű programokhoz. Több csoportnak jómagam is tartottam a táborok keretében előadást - főképpen az első évtizedben —, így könnyen meggyőződhettem arról, hogy a fiatalok a levéltári szempontból értékes iratok gyűjtése és feldolgozása révén könnyebben tudtak plasztikusabb következtéseket levonni egv-egy történelmi eseményt vagy összefüggést illetően. Ugyan a családi házaknál, azaz a terepen, az elmúlt esztendőkig még megmaradt iratanyag, könyvek és egyéb tárgyak nem mindig jelentettek szakmai vagy történelmi szempontból kimagasló értéket — nagyon sok értékes anyagot sajnos már az 1960—1970-es években az emberek különbözei okból eldobtak, vagy csekély pénzért eladtak -, mégis a feltárt anyag megismerése és rendezgetése, valamint a kiállítás-szervezések során elhangzó szakmai magyarázatok nagyban gazdagították a közreműködő fiatalok tudását és látókörét. Minden tábor keretében tényleges baráti kapcsolatok bontakoztak ki. Volt ugyan fiatal, aki valamennyire zárkózottabb volt — akár nyelvtudási problémák vagy más okok miatt alakult ki nála visszafogottság -, azonban a mintegy 200 középiskolás diák közül, akik a 20 év során közreműködtek, a legtöbb nyitott és barátkozó szellemű volt. Fontos az is, hogy számos fiatal esetében ez a tábor volt az első alkalom, hogy szemtől szembe kerülhettek a 20. század hiteles szereplőivel, hiszen a falujárások során több alkalommal is nagyszerű egyéniséggel találkozhattak, akik az adott település életének krónikásai vagy a 20. század fontos — helytörténeti jellegű — társadalmi eseményeinek a szereplői, ismerői voltak. A kiváló szakemberek és támogatók mellett, a fiatalok a nyelvi kommunikáció és a fordítás vonatkozásában is konkrét tapasztalatokat szereztek, aminél a nemzetiségi közegből érkezők alkalmanként a közvetítő szerepet is sikeresen betöltötték. A levéltári kutatótábor a szakmai terepmunka szempontjából is rendkívül fontos volt. Egyrészt gyarapodhatott a programban részvevő levéltárosok jártassága, másrészt az összegyűjtött anyag — eredeti vagy fénymásolt formában — az illetékes levéltárak állományának fontos kiegészítését képezte. Néhány rendkívül fontos, addig ismeretlen dokumentum kerülhetett ilyen módon a közgyűjteményekbe. A Muravidék, azaz a Maribori Területi Levéltár vonatkozásában arról is fon38 20 let delovanja slovensko-madíprskega Mednarodnega arhivshga ra^iskovalnega tabora
