20 éves a Szlovén-Magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor - Nemzetközi konferencia (Szombathely, 2010)
ELŐADÁSOK - Göncz László: Gondolatok a 20 éves múltra visszatekintő szlovén–magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor munkájáról és értékeiről
20 éves a szlovén-magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor tos említést tenni, hogy a táborhoz kapcsolódó egyeztetések segítették elő a muravidéki levéltári anyag őrzését szolgáló kihelyezett fióklétesítmény létrehozását Völgyi faluban. Még ha az említett szervezeti egység státusa, beilleszkedése a helyi tudományos és kulturális körforgásba, v alamint az évek során felgyülemlő működési problémák fel is idéznek bennünk némi keserűséget, mégis fontos értéknek minősíthető, hogy legalább megkezdődött a muravidéki vonatkozású levéltári anyag differenciált kezelése. 20 év távlatából számos indítékot említhetnénk, amelvek — közvetlenül vagy közvetve — hozzájárultak a muravidéki, valamint zalai és vasi települések helytörténeti kutatásához. Az elmúlt 2 évtizedben több jelentős történelmi tanulmánykötet látott napvilágot, amelyeknél kisebb-nagyobb mértékben a szerzők a kutatótábor anyagát is hasznosítani tudták. Ezek mellett helyi és kistérségi szempontból a mindenkori táborzáró kiállítások is fontos adalékot képeztek, képeznek falvaink és a tájegység 20. századi történelmének megismerése, megismertetése szempontjából. Amint közvetve utaltam arra, a levéltárak között már a rendszerváltás előtt is voltak együttműködési kezdeményezések, sőt alkalmakként közös programokra is sor került. Azonban tényleges együttműködés, amely az intézmények állandó programját képezte, csak a levéltári kutatótábor rendszeres szervezése után bontakozott ki. Ez azért is így alakult, mert az 1 hetes tábor programját mindenképpen precízen egyeztetni kellett. A mindenkori igazgatók és a programért felelős levéltárosok e téren különösképpen fontos munkát végzetek. Az ilyen alkalmak során rendszerint egyéb együttműködési tartalom lehetősége is felvetődött, aminek következtében különböző tervek az éves egvüttműködési keret részévé váltak. A levéltári táborok szervezése során, valamint a kutatómunka elméleti fázisaiban született meg az ötlet, amely — véleményem szerint — a 2 évtizedes egviitt- működés másik kimagasló eredményéhez vezetett. Meggyőződésem, hogy a „Források a Muravidék történetéhez” című szöveggyűjtemény, mennyiségét és minőségét tekintve egyaránt, kimagasló, a tágabb földrajzi térségben páratlan vállalkozás volt. A közel 1000 oldalnyi, főképpen a közreműködő levéltárak állományában megtalálható források tömörített gyűjteménye pillanatnyilag a muravidéki történelemkutatás legfontosabb adatbázisa. Olvan szakmai érték ez, amilyen korábban térségünkben nem volt, és félő, hogy hasonlóra a jövőben sem sokszor adódik majd lehetőség. A tervezett három kötetből kettő — a „magyarországi” részek — elkészült, és ami úgyszintén rendkívül fontos, hogy mindkét nyelven, tehát a magvar mellett szlovénul is rendelkezésre áll. Az 1920 utáni történelmi források gyűjteménye, azaz a harmadik kötet elkészítését zömében Szlovéniában kell megvalósítani. Őszintén remélem, hogy - minden nehézség ellenére - a következő esztendőkben közös erővel ez sikerülni fog. A létrejött kötetek értéke nemcsak a szűkebben értelmezett Muravidék vonatkozásában fontos, mert a mintegy 1000 esztendőre vonatkozó történelmi adatok a tágabb térség, különösképpen a történelmi vármegyék területének kutatása szempontjából is meghatározó súllyal bír. 39
