20 éves a Szlovén-Magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor - Nemzetközi konferencia (Szombathely, 2010)
ELŐADÁSOK - Göncz László: Gondolatok a 20 éves múltra visszatekintő szlovén–magyar Nemzetközi Levéltári Kutatótábor munkájáról és értékeiről
20 let delovanja slovensko-mad^arskega Mednarodnega arhivskega ra^iskovalnega tabora pát-medencei vonatkozásban is precedens értékkel bírt, a másikra pedig 3 évvel később, azaz 1989-ben a zalai megyeszékhelyen került sor. A levéltári kutatótábor létrejötte szempontjából azért emlegetem a felidézett eseménveket, mert a szakmai tábor ötletének megvalósítása vonatkozásában fontos volt a miliő, azaz a kontaktus és együttműködési kontextus, amely a Mura, a Rába és a Zala folyók tágabb térségében a rendszerváltás pitvarában kibontakozott. Az első levéltári kutatótábor megszervezése előtt, körülbelül az 1980-as évek derekától, létezett bizonyos szintű szakmai kapcsolat a Maribori Területi Levéltár és a Zala Megyei Levéltár között, amely a rendszeres kulturális kapcsolatok egészére hatást gyakorolt. Az ilven alkalmak keretében is megfogant a fiatalok számára, illetv e azok bevonásával tervezett közös szakmai kutatótábor csírája. A későbbiek során a Muravidék és a két megye közötti kulturális együttműködés egyik fontos tétele volt a levéltári kutatótábor programja. Az említett tágabb összefüggés említése akkor is fontos, ha közismert is, hogv kezdetben a szaktábor munkájában csak a szlovéniai partnerek és Zala megye vett részt. A valamivel később csatlakozó Vas megye, valamint annak levéltára értékteremtő szerepe - természetszerűen - ettől semmivel sem kevesebb. A bővítés azért is meghatározó volt, mert Vas megye révén a program fontos részévé vált a Rába menti szlovénok lakta terület kutatása is, ami tovább tágította a szaktábor és az egvüttműködés tartalmát. Azt ugyanis fontos hangsúlyozni, hogv a kisebbségek megmaradási törekvéseinek segítése, amelynek a térség megismerése és az identitás megerősödése nélkülözhetetlen összetevője, valamennyi ilyen típusú kezdeményezésnél meghatározó tényező volt. Nyilvánvaló, hogy a program tényleges lebonyolítása szempontjából nélkülözhetetlen volt az a stabil költségvetési forrás, amelyet kultuszminisztériuma révén a szlovén állam rendszeresen biztosított, valamint a megyék költségvetéséből származó keretösszeg, amely a későbbiek során magyarországi, állami támogatással is kiegészült. Úgyszintén említést érdemel az érintett önkormányzatok szerepvállalása is, ami leginkább objektív okok miatt kizárólag szervezési segítséget jelentett, valamint a kisebbségi nemzeti közösségek szervezeteinek és intézményének szellemi, szervezeti és más hozzájárulása. Mindez azonban kevés lett volna a célba éréshez, ha bő 20 esztendeje a Maribori Területi Levéltár és Zala Megyei Levéltár élén nem két leleményes, akkor még majdhogynem ritkaságnak számító menedzser típusú szakember áll, kellő szintű politikai érzékkel és kreatív jellegű szakmai vénával megáldva. Nem nehéz kitalálni, hogy Peter Pavel Klasincra és Gvimesi Endérére gondolok, akik - szerintem fontos muravidéki magyar kisebbségi közvetítéssel és közreműködéssel — megálmodói és megalapozói voltak a kezdetben sokak számára nem túlságosan ígéretes programnak. Érdemeik mai szemmel nézve is meghatározók és nélkülözhetetlenek, amiért ezúttal is fontos köszönetünket kinyilvánítani. Ki kell azonban jelenteni, hogv a programot utódaik is, valamint az újonnan csatlakozó intézmények vezetői hasonló odaadással és segítőkészséggel karolták fel. 36
