Derdák Ferenc - Kiss Gábor: Térképi adatok Vas megye történeti földrajzához; Szombathely és környéke 1762-1862 (Szombathely, 2008)

tűk elterülő vidéket jelenti. A folyamatos munka eredményeképpen elkészült tisztázati térképlapok megjelentetését a VHHK szerkesztőbizottsága a folyó­irat állandó mellékleteként kívánja megjelentetni. Célunknak megfelelően so­rozatunkat most a szombathelyi lapok közlésével kezdjük el. (Szombathely területén a város 1969 előtti - azaz Zanat község hozzácsatolását megelőző - közigazgatási határait értjük!) A most megjelenő és a tervezett további szelvé­nyek beosztását az 1. ábra mutatja. Egy adott területre vonatkozó és feldol­gozható régi térképek listáját általában a levéltári segédletekből állítottuk össze.10 Ennyi bevezető után legelőször a munka menetét mutatjuk be: Alapul a Magyar Népköztársaság l:10.000-es léptékű Gaus-Krüger vetü­letű és a balti alapszinthez igazodó topográfiai térképének megfelelő Vas me­gyei lapjait, illetve az ezekről készített fekete-fehér fénymásolatot használtuk. A minket jelenleg érintő Szombathely környéki lapok felmérési ideje 1960, megjelenésének ideje pedig 1961 volt. Sokszorosításuk a Magyar Néphadse­reg Térképészeti Intézetében készült. Mivel 40 éves térképekről van szó, a régi térképek azonosításához ezek jobban használhatóknak bizonyultak az újabb EOV-rendszerű l:10.000-es léptékű sorozatnál. Nos, a munka menetének első lépéseként a megfelelő fekete-fehér fénymá­solt térképlapra a kiválasztott régi térkép azonosítható jellegzetes topográfiai pontjainak (határpontok, út- és folyókanyarulatok, hidak, források, kutak, út­menti keresztek és egyéb tereptárgyak) rögzítésével centiméterről centiméterre haladva átrajzoltuk a térképet. Amennyiben már nem voltak meg az ilyen azo­nosítási pontok, úgy arányméréssel vagy átméréssel rögzítettük a már eltűnt pont egykori helyét. Ezzel a módszerrel legalább is zömében sikerült kiküszö­bölnünk a feldolgozott régi térképek természetes méréshibáiból adódó torzulá­sokat. Éppen e torzulások miatt nem használtuk a fotós eljárás kínálta kicsi- nyítési-nagyítási lehetőségeket, hiszen helyesbíteni így is, úgy is kellett volna. Munkánk megkönnyítése végett legelőször általában az 1857. évi kataszteri felmérés adatait vittük át térképünkre, hiszen pontosság tekintetében ez bi­zonyult a legmegbízhatóbbnak. Másik érv, ami e kataszteri felmérés használata mellett szólt az az volt, hogy ezek az általánosan használt térképek gyakorlati­lag minden településről rendelkezésre állnak. Miután megtörtént az 1857-es évi adatok átrajzolása és a rajta szereplő földrajzi nevek, nagyobb birtokosok nevének rögzítése, egymás után sor került a korábbi térképek, általában az úr­béri térképek - előbb a későbbi tagosított, majd a korábbi még nem tagosított - és más, esetleg rendelkezésre álló felmérések - kéziratos birtoktérképek, nyom­tatott országtérképek, stb. - átrajzolása. Végül tussal kiemeltük a meglevő 13 13 Kéziratos térképek a területi állami levéltárakban. XIX. Vas Megyei Levéltár. Volt Szom­bathelyi Állami Levéltár. Szerk. Muzsnai Lászlóné. Bp., 1968. 1825-3103. p. (Levéltári jegyzékek; 1.); Az esztergomi érseki tartomány térképeinek katalógusa. 5. A Győri Egyház­megye térképei. Összeáll. Dóka Klára. Bp., 1990. 292 p. (Magyarországi egyházi levéltárak térképei; 8.); Az esztergomi érseki tartomány térképeinek katalógusa. 7. Veszprémi, Szé­kesfehérvári, Szombathelyi Egyházmegye térképei. Összeáll. Dóka Klára. Bp., 1991. 224 p. (Magyarországi egyházi levéltárak térképe; 10.) 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom