Derdák Ferenc - Kiss Gábor: Térképi adatok Vas megye történeti földrajzához; Szombathely és környéke 1762-1862 (Szombathely, 2008)

- illetve rekonstruálható - legkorábbi állapotot és azt a felrajzolt jelkulcsnak megfelelően feltöltöttük és kiszíneztük. Ezt a kapott térképet értelemszerűen még ki kellett egészítettünk a későbbi felmérések néhány adatával. A térképek ugyanis, így az általunk feldolgozottak is, mindig valamilyen céllal készültek, és így sohasem ábrázoltak mindent. Am ez nem jelenti természetesen azt, hogy a meg nem rajzolt egyes objektumok - legtöbbször két szomszédos terület tér­képéről kikövetkeztethető dűlőútszakaszok — még nem lettek volna meg, in­kább csak arról van szó, hogy éppen a térkép készítője számára nem voltak fontosak, így rajzáról elhagyta őket. Legáltalánosabb, hogy a nagyobb erdőknek csak a körvonalait ábrázolták és a benne vezető utak nyomvonalát csak nagyjá­ból, vagy egyáltalán nem tüntették fel. Sok esetben ezeket a legpontosabbnak tetsző - akár későbbi - térkép alapján pótoltuk. A kapott eredményt még pró­baképpen összehasonlítottuk az első katonai felmérés megfelelő lapjával, Ke- nedics József Vas vármegye térképével,14 a Szombathelyi egyházmegye térké­pével15 és az 1:75 OOO-es harmadik katonai felmérés szóban forgó szelvényével. Mikor készen volt az időben legkorábbi állapotot ábrázoló kiemelt és ki­színezett térképlap, sor került a közlendő szelvény határának pontos beméré­sére, kiszerkesztésére. Erre azért volt szükség, mert a majdani felhasználók­ban felmerülhet az igény térképlapjaink adatainak és a beszerezhető legújabb 1:10.OOO-es térkép adatainak összevetésére. Célszerűnek látszott tehát, hogy a jelenleg és nyilván még évtizedekig egyedül hozzáférhető ilyen méretará­nyú, a Magyar Néphadsereg Tóth Ágoston Térképészeti Intézete által kiadott új sorozat szelvényezését - egységes országos vetület [EOV] és [EOTR] szelvényezés, hengervetület, balti alapszint - követni, illetve ehhez igazodni. (A két sorozat egymással való illeszthetőségét egyébként a térképszelvények szélén levő beosztások teszik lehetővé!) Az általunk közlésre kerülő szelvé­nyekből négy tesz ki egy eredeti 1:10.000-es térképlap nagyságot. A szelvény határainak meghatározása után került sor magára az átrajzolás­ra, ami fekete tussal pauszpapírra történt. Ennek menete általában a következő volt: először az utak és patakok, folyók, a közigazgatási, valamint a birtok, mű­velési és dűlőhatárok, épületek és egyéb műtárgyak, terepobjektumok kerültek átrajzolásra. Ennek elkészültével a földrajzi nevek megfelelő helyzetű felirato­zása következett. (Amennyiben lehetséges volt a könnyebb olvashatóság érde­kében a térképlap vízszintes széléhez igazodtunk.) Mikor ezzel elkészültünk- a régi térképek hagyományaihoz híven - pillacsíkozással igyekeztünk a dom­borzatot érzékeltetni és a művelési ágaiénak, a növénytakarónak megfelelő jelö­léssel feltöltöttük a még üres, de már körülhatárolt területeket és jelöltük az út menti fasorokat. Arra gondolva, hogy a kinyomtatásra kerülő fekete-fehér tér­képlapjainkat lesz aki a könnyebb áttekinthetőség kedvéért majd kiszínezi, el­14 Gróf László: Kenedics József Vas vármegye térképe. = VHHK 2000. 3. sz. 54-57. p. és melléklet. 10 Kenedich Ágnes: Josephus Kenedics, Vas vármegye hites geometrája. = VHHK 1999. 3. sz. 52-57. p. és melléklet. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom