Derdák Ferenc - Kiss Gábor: Térképi adatok Vas megye történeti földrajzához; Szombathely és környéke 1762-1862 (Szombathely, 2008)
tekintettünk a szélesebb patakok vastag fekete vonallal való jelölésétől és így csak a folyóvíz két szélét jelöltük folyamatos vonallal. A mindenkori utak ábrázolásától ezeket a folyásirány jelölésével igyekeztünk megkülönböztetni. A régi térképek hagyományos színeit a jelkulcsban adjuk meg! Mivel térképeink egy-egy nagyobb területnek a lehetőség szerinti legpontosabb átnézeti céljával készültek, a belterületeket - már csak a méretarány miatt is - csak sematikusan ábrázolhattuk. Meg sem kísérelhettük tehát a telekbeosztás - vagy általában a parcellahatárok - pontos ábrázolását, meg kellett elégednünk csupán annak jellegének, a telkek irányának, a beépítettségből adódó utcafrontoknak az ábrázolásával. Ettől csupán az egyedi és jellegzetes esetekben - templomok, kastélyok, majorsági épületek, malmok, kocsmák, fogadók, stb. - tértünk csak el. Eltekintettünk a különféle szőlőhegyi építmények ábrázolásától is, minden esetben feltüntettük viszont az átszeli kereszteket, temetőket, kutakat, esetleges határjeleket, halmokat, stb. A külterületi parcellahatárokat tehát erdők, szőlőhegyek, kertek, rétek, stb. esetében egyáltalán nem, a szántóföldek esetében csak a szántásiránnyal jelöltük. A térképek feliratozásánál nemcsak a szorosabb értelemben vett földrajzi neveket tüntettük fel, hanem a régi térképen szereplő magyarázó feliratokat is (pl. malom, kastély, stb.) továbbá az egyes utak irányát jelző feliratokat is (pl. Szombathelyre, Jákra). Nagyobb birtoktestek esetén a birtokos nevét is kiírtuk (pl. Emuszt Kelemen, Batthyány Fülöp) gondolván a majdani birtoktörténeti kutatásokra. A feliratozásnál mindenhol a jelenleg érvényes helyesírást követtük, ötvözve azzal a törekvéssel, hogy a földrajzi nevek egykori kiejtését is visszaadjuk (pl. belől, alól). Több hasonló névváltozat esetén megpróbáltuk a lehető legteljesebb változatot kiírni (pl. Hegybeli erdők vagy Város hegybeli erdeje közül az utóbbit választottuk). Az általunk használt jelölésekre egyébként mindenre kiteij edően a térképszelvények szélén található jelkulcs ad eligazítást. Miután tehát elkészültünk a kiválasztott térképszelvény megrajzolásával, azt az előre elkészített keretbe illesztettük és ráhúztuk az 1.000x1.000 méteres kilométer-hálózatot. A keret szélén pedig jelöltük a térkép szelvényezésének finomabb beosztását és az illesztéseket biztosító háromfajta kilométerhálózat adatait. Lapjaink nagysága a szabvány A/3, ami mind a nyomdai munkálatok, mind a szelvényezés, mind pedig a VHHK számai méretének szempontjából a legideálisabbnak tűnt. Lapjaink tehát e folyóirat mellékleteként jelennek meg, de arra törekedtünk, hogy ezek önmagukban is használhatók legyenek, vagyis az egyes példányok lehetőleg minden lényeges információt tartalmazzanak. A keret, a térkép és a feliratozás régies megjelenésével mind az általunk felhasznált régi térképek hagyományaihoz, mind a VHHK szintén régies borítójához illeszkedő, lehetőleg a szemet is gyönyörködtető kivitelre törekedtünk a fekete-fehér közlés ellenére is. A megjelenő térképlapok beosztása, amely szintén a topográfiai térképlapok szokásos beosztását követi, az alábbiak szerint tagolódik: Felül középen a térképi szabályoknak megfelelően az adott térképszelvény száma látható (pl. 51-232-C). Mivel az általunk közölt szelvények az alapul 10
