Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

21. 1874. február 3. AZ ANDORHEGYI ELEMI ISKOLÁBAN OKTATOTT TANTÁRGYAK ÉS AZ ÓRAREND Gergorecz Sándor tanító jelentése a tanfelügyeló'nek (részlet) Az Eötvös József kultuszminiszter előterjesztésére 1868-ban elfogadott népiskolai törvény (1868. évi 38. törvénycikk) mérföldkő volt a magyarországi oktatástörténetben, mert megteremtette a modern iskolarendszer kiépülésének alapjait. A törvény ugyan nem nyilvánította állami feladatnak az oktatást, és nem is tette ingyenessé azt, de a 6-12 éves korú gyermekek részére bevezette az általános tankötelezettséget, az iskolákat pedig állami felügyelet alá vonta. Az ellenőrzés nemcsak az állami, hanem a felekezeti iskolákra is kiterjedt. A szakszerű és megfelelő színvonalú oktatás biztosítása érdekében a tanítói állást képesítéshez kötötték, és elrendelték 20 állami tanítóképző felállítását, valamint az elemi iskolák számának igények szerinti szaporítását. A törvény meghatározta a 12 kötelező tantárgy körét is: hittan, írás- és olvasás, nyelvtan, beszéd- és értelem gyakorlat, történelem, matematika, természettan, természetrajz, polgári jogok, ének, testnevelés és gazdasági gyakorlatok. Az elemi iskolát eredetileg hatosztályosra tervezték, de a gyakorlatban a legtöbb helyen csak négy osztály működött. A liberális szellemben megalkotott törvény külön rendelkezett arról is, hogy „minden növendék anyanyelvén nyerje az oktatást", és csak olyan tanítót alkalmazzanak, aki „a községben divatozó nyelveken tanítani képes". A magyar nyelv tantárgyként való tanítását ugyanakkor az elemi iskolákban nem tették kötelezővé. A Vas megyei szlovén gyermekeknek, köz3. februar 1874 UČNI PREDMETI I IN URNIK OSNOVNE ŠOLE i ANDREJCI j Poročilo učitelja Sándorja Gergorecza šolskemu nadzorniku (odlomek) Zakon o ljudski soli, ki je bil na predlog kulturnega ministra József a Eötvösa sprejet leta 1868 (38. zakon iz leta 1868), je pomenil velikanski korak v zgodovini ogrskega šolstva, saj je položil temelje modernemu šolskemu sistemu. V zakonu ni bilo opredeljeno, da bi bilo izobraževanje naloga države j in da bi bilo brezplačno, je pa za otroke od j 6-12. leta starosti uvedel splošno učno ob\ veznost, nad šolami pa nadzor države. Nadj zor pa se ni nanašal samo na državne šole, pač pa tudi na cerkvene. Da bi se zagotovilo i strokovno in kakovostno izobraževanje, je bila za učiteljski poklic potrebna izobrazba. Zato so odredili ustanovitev 20 državnih učiteljišč in povečanje števila osnovnih šol v skladu s potrebami. Zakon je določil tudi 12 I obveznih učnih predmetov: verouk, pisanje I in branje, slovnico, vaje govora in razumej vanja, zgodovino, matematiko, naravosI lovje, prirodopis, civilno pravo, petje, telovadbo in gospodarske vaje. Prvotno je bila predvidena šestrazredna osnovna šola, vendar je v praksi potekalo izobraževanje v štirirazrednih šolah. Zakon, ki je bil napisan v liberalnem duhu, je določal tudi, da mora »vsak učenec dobiti izobraževanje v svoji materinščini« in da se lahko zaposli zgolj tiste učitelje, ki »so \ sposobni poučevati v jezikih, ki so v kraju modemi«. Poučevanje madžarskega jezika, kot učnega predmeta v osnovnih šolah, ni bilo obvezno. Otroci slovenske narodnosti iz Železne županije, med njimi tudi otroci iz 84