Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
Forrás: ZML A Zalai Császári Királyi Megyehatóság iratai XX. B. 4693/1855. Irodalom: Sashegyi Oszkár: A neoabszolutizmus rendszere, 1849-1867. In: A magyarországi polgári államrendszerek. Tanulmánykötet. Szerk. Pölöskei Ferenc, Ránki György. Bp., 1981. 81-139. p.; Halász, 1986. 85-129. p. 1862. A TÓTSÁGI JÁRÁS NÉPESSÉGI ADATAI Közigazgatási célú népesség összeírás Magyarország helytartójának rendeletére Az 1861-ben lezajlott rövid alkotmányos időszak után Ferenc József katonai karhatalommal feloszlatta a magyar országgyűlést, és újra a rendeleti úton történő kormányozásra tért át. Az ideiglenesnek szánt önkényuralmi időszakot az osztrák miniszterelnökről Schmerling provizóriumnak nevezték el. Az országgyűlés után a megyei törvényhatóságokat (önkormányzatokat) is feloszlatták. Az irányítást királyi biztosok, főispáni helytartók vették át, akik felsőbb jóváhagyás mellett kinevezték az új tisztviselői kart. Magyarország helytartója 1862. évi 601. számú elnöki leiratában elrendelte, hogy a „közönség tájékoztatása", főként azonban a közigazgatás érdekében az ország lakosságának adatait járásonként és szabad királyi városonként gyűjtsék össze. (Ez nem volt azonos a népszámlálással; Magyarországon 1857-ben tartották az első polgári jellegű részletes összeírást.) Az újonnan felállított kormányszerveknek és az alsóbb közigazgatási szinteknek azonban szükségük volt friss adatokra, amelyekre támaszkodhattak a szükséges intézkedések megtételénél, főleg a megfelelő képzettséggel és nyelvtudással rendelkező tisztviselők, hivatalnokok kiválasztásánál. Vir: ZML A Zalai Császári Királyi Megyeható| ság iratai XX. B. 4693/1855. 1 Literatura: Sashegyi Oszkár: A neoabszoluúzi mus rendszere, 1849-1867. In: A magyarorszá\ gi polgári államrendszerek. Tanulmánykötet. \ Szerk. Pölöskei Ferenc, Ránki György. Bp., | 1981. 81-139. p.; Halász, 1986. 85-129. p. 6. 1862 PODATKI O PREBIVALSTVU j SLOVENSKEGA OKRAJA I Administrativni popis prebivalstva po odredbi regenta Ogrske \ Po kratkem ustavnem obdobju leta 1861 je I Franc Jožef s posredovanjem vojske raz| pustil ogrski parlament in ponovno prešel \ na vladavino s pomočjo uredb. Obdobje i absolutizma, ki je bilo predvideno kot zaI časno, so poimenovali po avstrijskem mi| nistrskem predsedniku za Schmerlingov \ provizorij. Po parlamentu so razpustili tudi j županijske organe (samouprave). Upravo i so prevzeli kraljevi komisarji, namestniki \ velikih županov, ki so ob višji potrditvi imej novali nov uradniški zbor. Regent Ogrske je leta 1862 s svojim j predsedniškim dopisom številka 601 odre! dil, da naj se zberejo podatki prebivalstva I države po okrajih in po svobodnih kraljev\ skih mestih zaradi »informiranja javnosti«, \ predvsem pa v interesu javne uprave. (To i ni bilo identično s popisom prebivalstva; na I Ogrskem so prvi podrobni civilni popis izj vedli leta 1857.) Na novo vzpostavljeni | vladni organi in nižje upravne ravni so potrebovale sveže podatke, na katere so se lahko \ opirali pri izvajanju ukrepov, predvsem pri J izbiri uradnikov z ustrezno izobrazbo in j znanjem jezika. 32